„Borzongató érzés volt, amikor elkészült”
- Volt olyan, hogy napi 10-12 órát dolgoztam vele, nemcsak fizikailag volt megterhelő. Borzongató érzés volt, amikor 3200 munkaóra után elkészült és lehúztam a papírról - fogalmazott Végső Károlyné, aki a Julianna terítőt varrta, amely az utóbbi időszak legnagyobb munkája volt. A Csipkeház igazgatónője Szécsiné Rédei Éva azt mondta a varrást és a kontúrozást megelőző előkészületek sem voltak mindennapiak.
Egy csodálatos alkotást mutattak be hétfőn délelőtt a sajtó nyilvánossága előtt. Mint arról a napokban beszámoltunk, a halasi Csipkeház az elmúlt időszak legnagyobb megrendelését teljesítette azzal, hogy elkészítette a Julianna terítőt, amelynek eredetijét a harmincas években a magyar állam ajándékozta a holland királynőnek. Szécsiné Rédei Éva igazgatónő azt mondta, kollégái példás odaadással és szorgalommal láttak neki a nem mindennapi felkérésnek. Már az előkészületek sem voltak egyszerűek, ugyanis megfelelő méretű speciális papírra volt szükség. Ezt sikerült beszerezni, aztán a legutóbbi terveket kellett digitalizálni, ezt követően kezdődhetett a kontúrozás Bakony Attiláné és Csapi Benőné közreműködésével.
A Julianna terítő
Ez a folyamat 2015. novemberében kezdődött és 2016. januárjában ért véget. Ekkor kezdett neki a varrásnak Végső Károlyné. - Korábban volt már egy 3000 munkaórás csipkém, de ez volt a legnagyobb feladatom. Volt olyan, hogy napi 10-12 órát varrtam, de olyan is, hogy 5-6 órát szántam rá. Fizikailag is igen megterhelő volt. Aztán amikor a 3200 munkaóra végén elkészültem és levettem a papírról, borzongató érzés volt - árulta el az alkotó. A Csipkeház igazgatónőjétől megtudtuk, hogy az alkotást a paksi közönség és a fővárosi közönség is láthatja majd a közeljövőben, mielőtt megkapja a megrendelő.
Szécsiné Rédei Éva, Csapi Benőné, Bakony Attiláné és Végső Károlyné
