Csipkeünnep

A Himnusz eléneklése után Pajor Kálmán, a Halasi Csipke Közalapítvány kuratóriumi elnöke köszöntötte a megjelenteket. Megemlékezett iparművészeti remekünk születésének körülményeiről. Felidézte: Markovits Mária találta meg a múlt század elején a technikát Dékáni Árpád terveinek megvalósításához. Azután szebbnél szebb csipkék készültek, melyek csodájára jártak és járnak napjainkig. Bányai Gábor országgyűlési képviselő ünnepi köszöntőt tartott a megnyitón. Hangsúlyozta: óriási munkával értéket teremtenek a Csipkeházban. Az emberiség kincsét adta Kiskunhalas az országnak, a világnak a csipkével.

Beszédet mondott V. Németh Zsolt államtitkár, a kiállítás fővédnöke. Rámutatott: a halasi csipke méltán vált a hungarikum csoport tagjává. A beavatottak művészete ez és a csipkevarrók titka. A kecsesség és a természettől való ihletettség jellemzi. A csipke biztosítja a múlt és a jelen élő összefonódását. Ez az egészséges jövő záloga. Jó, ha új szemlélettel közelítünk a hagyományokhoz. Fülöp Róbert polgármestert a város nevében köszöntötte a vendégeket. Beszélt az évről évre növekvő idegenforgalmi adatokról, melyben jelentős szerepe van a halasi csipkének. Hangsúlyozta: szerepelünk azon a különleges világtérképen, amelyen azok vannak, akik olyat tudnak, amit mások nem.

A továbbiakban átadták a halasi csipke születésének 115. évfordulójára kiírt csipketervezési pályázat díjait. Az első díjat Venczel László paksi pályázó vehette át Páva című alkotásáért. Második helyezést ért el Pajorné Berta Gyöngyi Kiskunhalas képviseletében Angyali sugallat című pályaművével. Tóth Béláné Szolnokról harmadik lett Monogramok című munkájával. V. Németh Zsolt államtitkár a Földművelésügyi Minisztérium különdíjasaként Örömtánc című munkájáért Mezei Izabella magyarszéki pályázót nevezte meg. Ő anyai örömök előtt áll, ezért a díját Kozarik Antalné vette át.

A bíráló bizottság különdíját Nagy Vincéné elnök adta át Bródi Mária kiskunhalasi pályázónak Szent Erzsébet című alkotásáért.  A megnyitót Hrivnák Tünde divattervező halasi csipkével díszített ruhakölteményei is színesítették bemutatóval. A kiállítást Marie-France Andre excellenciás asszony nyitotta meg. A Belga Királyság magyarországi nagykövete utalt rá, a reneszánsz idején meghatározó volt a csipke, presztízst jelentett. A vert csipke technológiája egész Belgiumra jellemző.

Az ARTOFIL Csipkeiskola 2004 októberében Temse-ben nyitott magániskolát csipkekészítők számára. Azelőtt a tanárok és diákok harminc évig Beveren csipkeiskolájában működtek, ekkor a közösség elhatározta, hogy a tevékenységet privát alapon folytatja. Különböző csoportokat és tanfolyamokat szerveztek, több mint száz diákkal. Kezdők a Torchon csipkére alapoztak, mások olyan különböző csipkefajtákra specializálódtak, mint a flamand, Beveren, Duchesse, szalagcsipke, virágos csipke vagy a kortárs, modern csipke. A kurzusaikhoz már néhány férfi is csatlakozott, sőt a legfiatalabbaknak is tartanak foglalkozást.

Iskolájuk célja a híres belga csipke támogatása és terjesztése az egész világon. Ezt a célt kiállításokkal és szemináriumokkal, továbbképzésekkel igyekeznek elérni, de részt vesznek, tanulnak máshol is, otthon és külföldön. Napjainkra a csipkekészítés már szórakoztató időtöltéssé vált, de tény, hogy ez a szakma az örökség része. A csipkeiskola dolga, hogy ezt a technikát, a mintákat és a tudást a jövő generációi számára megőrizze.

A rendezvényen közreműködött a Kiskun Táncegyüttes. A műsort Vadkerti Mónika, a Halasi Média és Kultúra Nonprofit Kft. főmunkatársa vezette. A tolmácsi feladatokat Palkovics Máté vállalta. A megnyitó a Szózat eléneklésével ért véget. A csipkés program május 6-án folytatódik. Egész napos értékesítéssel egybekötött készítési bemutatót tartanak, a technikák felsorakoztatásával. A nő ékessége a csipke című pályázat eredményhirdetése 14 órakor kezdődik. A díjakat Farkas Dániel adja át a helyezetteknek.

Kép-szöveg: Pál László