Dohány, sátor, fehérterror, előadás a zsidó-keresztény együttélésről
"Jákob sátrai, Izrael hajlékai." Sokszínű lokális világok helytörténeti perspektívában a 19-20. század Magyarországán című konferencia a közelmúltban zajlott le a Budapesten, a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban, halasi helytörténész közreműködésével. Végső István történész (Clio Intézet) a kiskunhalasi zsidóság történetének bemutatása mellett a közösség néhány érdekes momentumát is a hallgatóság elé tárta.
A két napos konferencia egyik előadója volt Végső István történész (Clio Intézet), aki a kutatásai alapján beszélt a helyi zsidó és keresztény együttélés, általa szubjektív módon kijelölt sarokpontjairól. „...a fehérterror hatására megtért..." - Töredékek a kiskunhalasi zsidók históriájából, 1744–1944 című előadásában olyan témák kerültek elő, mint görög-zsidó"kereskedelmi háború", amely a sajátos jogállású Jászkun Kerület gazdasági-társadalmi viszonyai között zajlott le.
Végső István történész előadás közben
A szemléltető pedagógiai egyik országosan és világszinten kiemelkedő példája volt a helyi Grósz Móric tanító pusztai szentélye (Miskán), ami az 1873-as bécsi világkiállításon elismerő oklevelet kapott. Traumatizált időszakban, 1920 körül tért át katolikus hitről zsidó vallásra Ólmosi (Bleier) József vendéglős, mivel megrázták a fehérterror idején tapasztaltak. A megosztó, sokak által nem kedvelt dr. Dohány József rabbi életének bemutatása, mellett a kiskunhalasi zsidóság országos átlagtól eltérő túlélési arányára (62%) hívta még fel a figyelmet a kutató.
Kép és hírforrás: Clio Intézet
