Hagyományaink, szokásaink és népviseleteink
Magyarország legnagyobb népművészeti fesztiválja nyaranta várja a közönséget Budapesten, a Mesterségek Ünnepén. Az elmúlt évben a Budai Vár területén rendezték meg és térségünk is képviseltette magát a rangos eseményen. Kiskunhalasról Csordás Katalin népi iparművész és fia, Szabó Árpád viseletkészítő vett részt a nagyszabású rendezvényen Jónásné Kövesdi Judit közreműködésével.
Csordás Katalinhoz a varrás és a parasztviseletek mindig közel álltak. Megtanult szabni, varrni, vizsgát tett. Sokat és sokfelé dolgozott, idővel egyik megrendelés követte a másikat. Rátaláltak a néptáncosok, asszonykórusok, hagyományőrző magánszemélyek. Ruháit a még fellelhető szakirodalom alapján, a hitelesség igényével készíti el. Folyamatosan kutatja és zsűrizteti a viseleteket. Kiskunhalason alkot, munkáit széles körben ismerik. Rendszeres résztvevője bemutatóknak, rangos eseményeknek. Budapesten, a Mesterségek Ünnepén egy alkotó közösséget képviselt. A Duna-Tisza Közi Népművészeti Egyesület Bács-Kiskun megyei szervezet kecskeméti székhellyel, nagykőrösi alkotóházzal. Létszámarányosan 20 fő lehetett ott részükről a nagyszabású fővárosi fesztiválon. Standjukon várta a látogatókat Csordás Katalin alelnök.
- Nyolc éve voltam először a Mesterségek Ünnepén. Tavaly volt először az augusztus 20-i állami ünnep része és ingyenesen látogatható. A Budai Vár területén belül új helyszínen rendezték meg, de így is sokan jöttek, a pandémia miatt viszont kevesebb volt a külföldi vendég. A mesterek részéről megtiszteltetés, hogy ott lehetünk. Árpáddal, a fiammal vettünk részt a rendezvényen, aki már az utánpótlást jelenti. Autentikus magyar parasztviseleteket vittünk, férfit és nőit. Főleg olyat, amire van kereslet – mondta Csordás Katalin népi iparművész. – A részvételnek feltétele, hogy a munkákat folyamatosan zsűriztetni kell a Hagyományok Házában. Emellett aktívan részt veszünk kiállításokon, pályázatokon. Ilyen formában is jelen kell lenni az egyesületi közösségi életben. A Duna-Tisza Közi Népművészeti Egyesület hat műhelyt üzemeltetett a Budai Várban. Mi is bemutatóztunk a viseletekkel. Nem csak vásár ez a rendezvény. A látványműhelyek révén az emberek be tudnak tekinteni a munkafolyamatokba – tette hozzá.
Az elmúlt év vége felé újabb tradicionális programra került sor, de már Kiskunhalason. Pliszírozás a népviseletekben és a modern öltözékekben címmel szervezett konferenciát a Duna-Tisza Közi Népművészeti Egyesület. Az eseményt október 27-én a Csipkeházban tartották szakértők részvételével. Célként fogalmazták meg, hogy a múlt értékeit használati tárgyakon, ruhadarabokon elérhetővé tegyék a ma embere számára. A hölgyek jól ismerhetik a rakott szoknyát, ami újra divat és pliszírozással készül.
Az értékőrzésre hivatott konferencián múlt és jelen összefonódott. A divat- és a textilszakmák képviselői és viseletkészítők találkoztak és cseréltek tapasztalatot.
A Duna-Tisza Közi Népművészeti Egyesület elnöke, Szabó Károlyné köszöntötte a megjelenteket a megnyitón. Elmondta, a kékfestők bácsalmási konferenciája és a nagykőrösi tájház-rendezvény után a kiskunhalasi program a harmadik állomás. A konferencián két irányzatról beszélt, az ősi hagyományok továbbviteléről és az innováció, a megújulás fontosságáról. Egyesületük azt vallja, hogy az értékeket élő hagyományként, használati tárgyként vigyék tovább.
- Idén 40 éves az egyesületünk. Határon túli tagjaink is vannak, több mint húszféle ősi mesterség képviselői tartoznak hozzánk. A pliszírozást népviseleteken használták régen, de a jelen korban is kiválóan lehet alkalmazni. Kiskunhalason Csordás Katalin és fia, Szabó Árpád viszi tovább ezt a több évszázadra visszatekintő gyönyörű hagyományt – mondta Szabó Károlyné.
A szakirodalom szerint a pliszé szöveten vagy más kelmén kialakított éles hajtások sorozata, amit általában díszítő célzattal hoznak létre ruhadarabokon: szoknyákon, blúzokon, gallérokon.
Városunkat Szabó Árpád viseletkészítő, pliszírozó képviselte az eseményen. Bemutatózott, ismertette a pliszírozás munkafolyamatát. Azt mondta, e terület iránt mindig van érdeklődés. A divatszakmából is van megkeresés.
- Pliszírozáskor sablon közé kell tenni a textilt, ami gőzkezelést kap, és utána lehet vele dolgozni – ismertette. – Miután kijöttem a szakmunkásképzőből, lett egy speciális felszerelésem hozzá. Elég szűk réteg készít ruhákat ezzel a technikával. Erő kell hozzá. Az összes kolléga férfi, akit ismerek, és pliszíroz itthon és külföldön. Az elejétől a végéig, az előkészítéstől a befejezésig ez egynapos munkafolyamat. Kiskunhalas volt az első, ahol ezeket a pliszírozott darabokat bemutattuk. Különösebb igényük nincs, mindenféle textilből elkészíthető, de tartósabb, ha kevert, műanyag- és természetes szálas. Környezettudatosan dolgozom a lehetőségekhez képest – mondta Szabó Árpád.
A konferencia szervezését Csordás Katalin népi iparművész és fia, Szabó Árpád koordinálta Kiskunhalasról.
The project is co-financed by the Governments of Czechia, Hungary, Poland and Slovakia through Visegrad Grants from International Visegrad Fund. The mission of the fund is to advance ideas for sustainable regional cooperation in Central Europe.
A projektet a Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia kormánya társfinanszírozza a Nemzetközi Visegrádi Alap Visegrádi Támogatások keretében. Az alap küldetése a fenntartható közép-európai regionális együttműködésre vonatkozó ötletek előmozdítása.
#VisegradFund, #V4, #Visegrad
