Himnusz, díjátadás, tárlatnyitó
Pénteken este együtt ünnepeltek a halasiak a Magyar Kultúra Napja alkalmából tartott városi rendezvényen. A program keretében vehette át Palásti Károly pedagógus a Kiskunhalas Város Közművelődéséért Díjat és megnyílt Balázs Hajnalka lélek a képben című kiállítása.
Ünnepelni hívta az embereket január 20-án Kiskunhalas Város Önkormányzata, valamint a Halasi Városmenedzser Kft. A Közösségek Házában rendezték meg a kultúra napi programsorozatot. Kétszáz évvel ezelőtt, 1823 januárjában fejezte be Kölcsey Ferenc a Himnusz kéziratát. Erről emlékeztek meg a halasiak.
Az ünnepségen nemzeti Himnuszunkat Dittmayer Maja Szilády-gimnáziumos diák előadásában hallhatták a jelenlévők
Pénteken este Fülöp Róbert polgármestertől vehette át a Kiskunhalas Város Közművelődéséért Díjat Palásti Károly, a Szilády Áron Református Gimnázium mesterpedagógusa. Palásti tanár úr a díjat a Halasi Média és Kultúra Nonprofit Kft. ajánlására kapta meg a 22/2014. önkormányzati rendelet alapján.
A díjazottat Szabó Ferenc, a Szilády-gimnázium igazgatója méltatta.
- Sokan tudják róla, hogy a környezetkultúra a tanár úr számára nagyon fontos. Munkásságával sokat tett a zöld Kiskunhalasért. Palásti tanár úr 10 éve népszerűsíti a környezetkultúrát: nevéhez fűződik, hogy 50 projekt ötletgazdája, szervezője volt és 100 fát ültetett el az évek során. Nemzedékeknek mutat példát tudatosságból, lelkesedésből, a helyi értékek őrzéséből, gazdagításából a határon innen és határtalanul. Munkájával, elköteleződésével méltán érdemelte ki Kiskunhalas Város Közművelődéséért járó elismerését. Jó reménységgel tekintünk afelé, hogy diákjai számára továbbra is példa lesz önzetlenül és szeretettel vállalt munkája – mondta az intézményvezető.
Palásti Károly meghatódva mondott köszönetet, majd pedig jó pedagógushoz híven egy rövidített történelem-, ének- és irodalomórát tartott, melyben a Himnuszról osztott meg sok érdekességet.
- A magyar himnusz szövegét Kölcsey Ferenc, a reformkor nagy költője 1823-ban írta. Micsoda egybeesés, hogy ez az esztendő Petőfi Sándor születésének éve is. Micsoda kiváltság, hogy a mai napon mindkettőre emlékezhetünk. Micsoda evidencia, hogy a magyar kultúra születését Petőfihez is köthetjük! Kölcsey nem költő volt elsősorban, hanem politikus, 1832-től gyújtó beszédeket tartó országgyűlési képviselő. Akkoriban ez a két szerep nem vált ketté: Petőfink is kísérletezett vele. Akkori költőinket áthatotta a nemzetféltés gesztusa, a nemzetté nevelés kötelességtudata, az, hogy a nép nevében és a népért kell megszólalniuk. Indulat fűti a költőt: a kőhalom népe vegye már észre, hogy újra várat kell építenie. Újabb és újabb várat, amíg él a magyar nemzet – hangzott el.
Az est során Hamza Barbara fuvola-, Lauer Ágnes pedig zongorajátékával emelte a rendezvény színvonalát. Több alkalommal is közönség elé álltak különböző stílusú dalokkal.
A Közösségek Háza nagytermében nyílt meg Balázs Hajnalka Lélek a képben című kiállítása. A tárlatot és az alkotót Szabóné Biacs Ildikó mutatta be a publikum tagjainak.
A helyszínen készült felvételek és interjúk a Halas Televízió hétfői Híradójában, valamint a jövő heti Kultúrképben lesznek láthatók.
