Hol vagy?
Schäffer Erzsébet vendégeskedett a kiskunhalasi városi könyvtárban hétfőn este. Legújabb, Hol vagy? című kötete kapcsán szervezte e közönségtalálkozót a Pásztortűz Egyesület. A Pulitzer-díjas szerző vallomáskötettel jelentkezett. Egy drámai helyzetben levő férfi és nő kapcsolatának intim tartományába vezeti olvasóit.
Schäffer Erzsébet járt már Kiskunhalason. Akkor is az elismerés hangján szólt városunkról. Nagyon megtetszett neki, amit itt tapasztalt. A könyvtárban tartott találkozó elején megjegyezte, hogy vannak ismerős arcok és élményeket is felidézett.- Nagyon szívesen jöttem Halasra. Nagyon jó volt mindig itt lenni. Emlékszem egy jelenetre. Halas egyik nagyon kedves régi utcáján sétáltam késő délután. Egy kapualjból cigányzenét hallottam. Bekukucskáltam. Nem tudtam, kik és miért mulattak, de olyan jó volt hallani. Másik élményem a halasi csipkével kapcsolatos. Ahogy a tárlókat néztem a múzeumban, egyszer csak elkezdtem sírni. Csoda. Olyan, mintha egy élő organikus lelet lenne. Egyszer szeretném megénekelni a halasi csipkét – mondta az írónő.
A hétfő esti közönségtalálkozó apropóját Hol vagy? című kötete adta. Intim vallomás ez a könyv a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével idén kitüntetett szerzőtől. - Nagyon szépek a visszajelzések. Általában egy szuszra olvassák el. Sokan mondják, hogy könnyeztek is közben. Nem ez volt a cél. Szerintem nem is szomorú könyv. Nem akartam, hogy az legyen. Azt se tudtam, kell-e ezt megírni. Nagy változás történt az életünkben. Nem olyan, amit vár az ember. Nem olyan, amit szeretne, de nem én, nem mi élünk így csak. A férjem betegsége nagyon hirtelen jött. Szótlan három év van bennünk. Nem mozog, és nem beszél. Írtam, mint inkább beszélek róla – fogalmazott.
