Időutazás
Különböző korok műveit szólaltatta meg legutóbbi koncertjén Zsellér Ágnes. Az Időutazás három blokkban valósult meg a Thorma János Múzeum nagytermében. A remekül előadott változatos összeállítás nagy sikert aratott a kiskunhalasi közönség körében.
- Hosszas előkészítő munka előzte meg a koncertet. Mi volt most a koncepció?
- Egy olyan műsort szerettem volna összeállítani, ami mindenképpen nagy ívű és az időben egy kicsit visszavezeti a közönséget. Az első blokk komolyzenei rész volt, azután könnyűzenei következett, végül 20. századi dalokból válogattam. Tényleg ez csak egy kis szemezgetés volt. Azt gondolom, hogy elég jól sikerült összeállítani ezt a csokrot.
- A populárisabb blokkban nagy kedvenceidtől választottál. Karády Katalinra gondolok például.
- Igen, nagyon szeretem Karády Katalint, de soha nem lesz a komolyzenét felülíró könnyűzene számomra. A komolyzene tölt fel igazán. Ezek a művek a szívem csücskei. Ezeket spékeltem meg könnyebben befogadható könnyűzenei dalokkal.
- A közönség nagy tapssal jutalmazta a produkciót, sokan eljöttek, ami az érdeklődést, a tetszést mutatja. Milyen érzések vannak benned így, a koncert után?
- Ilyenkor mindig nagyon mély nyugalmat érzek, hogy a sok előkészületi munka után az összeválogatott dalokat végre átnyújthattam. Ha csak önmagamnak énekelem őket, akkor ott van az a hiányérzet, hogy az ajándékot át kell nyújtani a közönségnek. Az átadására újra alkalmam nyílt, és hogy a Thorma János Múzeum nagytermét megkaptuk, az egy csoda. Minden összeállt. Megtisztelt jelenlétével Rákai András zeneszerző, a Szegedi és a Miskolci Nemzeti Színház zongoraművésze és Juhászné Zelei Judit művész-tanár, a Kiskunhalasi Alapfokú Művészeti Iskola vezetőhelyettese. Annyira örülök ennek az együttműködésnek, a koncert létrehozásának.
A bővebb interjút a Halasi Tükör hetilap június 9-i számában olvashatják.
