Kicsiny falutól a nagykoncertekig
Műfajt teremtettek a ’80-as években a lakodalmas rockkal. Amikor a Halvány őszi rózsa című lemez megjelentetését tervezték, arra gondoltak, hogy a Vajdaságban, ahol zenélnek, nagyobb lesz a hírnevük. A belgrádi kiadó elutasította őket, a zágrábi viszont megfelelő számú előrendeléshez kötötte. Miután ezt sikerült elérni, sőt túlteljesíteni, elindult hódító útjára a 3+2 együttes. A zenekar-alapító énekes-gitárossal, Bugyi Zoltánnal beszélgettünk. Az apropót balotaszállási, falunapi meghívásuk és koncertjük adta.
- Hogyan emlékszik a kezdetekre, a Halvány őszi rózsa című lemezükre?
- Hivatalosan másfél millió példányban fogyott el, feketén kazettákat is csináltak, úgyhogy még sokkal több kelt el. Ez a lemezünk ’86-ban jelent meg, de előtte már 1974-től muzsikáltunk. Akkor még 3+1 néven futott a zenekar. Három édestestvérről van szó: Gyula, János és én, Zoltán. Rajtunk, az alapítókon kívül a plusz egyet, első unokatestvérünket Tánczos Lajosnak hívták. Családi vállalkozású zenekarként indultunk. Akkoriban lakodalmakban, bálokban játszottunk egészen ’82-ig. Akkor kerültem a vajdasági Temerinbe. Oda nősültem, és ott is rengeteget muzsikáltunk hétvégéken, a Csillag vendéglőben. Újvidék környékén is nagyon népszerűek lettünk. Hívtak a helyi rádióba, demofelvételeket készítettek velünk. Ezek voltak a Kicsiny falum, a Sárgul már a kukoricaszár, a Kombiné. Útjukra engedték ezeket a dalokat, és akkora nagy hallgatottságuk lett, hogy a kívánságműsorokban, a Szívküldiben hosszasan olvasták a listát a kérők névsorával. Akkor jött az ötlet, hogy próbáljunk meg egy lemezt kiadni. Nem gondoltunk mi ekkora sikerre. Arra gondoltunk, hogy ott, a Vajdaságban majd nagyobb lesz a hírnevünk.
- A régi slágerek most is repertoáron vannak. Mivel lehet megújulni? Meg kell-e újulni egyáltalán? Mik a tervek?
- A zenekar nagyon sok változáson ment keresztül. Akik velünk voltak, már heten el is hunytak. Tizenvalahány ember játszott ebben a zenekarban. A legújabb felállással érkeztünk Balotaszállásra. A basszusgitáros Szegedről jött, ő Magyar János. A szintetizátoros, Maros Zoltán Bajáról csatlakozott hozzánk. A fiam, Dani ül a doboknál, én pedig énekelek és gitározok. Van tervünk, szeretnénk egy új anyagot kiadni megint.
A bővebb interjút a Halasi Tükör hetilap szeptember 14-i számában olvashatják.
