Könyvek, szerzők, kiadók a halasi régióban
Zsigray Julianna, Kannás Alajos, Zelei Miklós, Szilády Áron Kiskunhalas szülöttei és írói munkásságuk nemcsak a szűkebb hazájukra volt hatással. Országos, nemzetközi elismertségre tettek szert, műveiket mostanság is nagy kedvvel forgatják az irodalombarátok. Napjainkban a József Attila Irodalmi Kör lelkes tagjai mellett a kiskunhalasi Thorma János Múzeum gondoskodik arról, hogy nem maradjunk könyvek nélkül. A Halasi Média és Kultúra Kft. pedig immáron 35 éve adja ki a város, a térség újságját, a Halasi Tükröt.
A múlt
Kiskunhalas elmúlt két évszázados történelmében több olyan író is van, akire nemcsak szülővárosa lehet büszke. Szilády Áron ugyan nyelvészként, irodalomtörténészként, református lelkészként volt leginkább ismert, irodalmi tevékenysége fordításai révén jelentősnek mondható. A régi magyar irodalom egyik legjelesebb kutatójává vált, s nevéhez fűződik több 16. századi író (Tinódi Lantos Sebestyén, Ilosvai Selymes Péter, Balassi Bálint) műveinek kiadása is. Nevéhez fűződik Szilágyi Sándorral és Salamon Ferenccel együtt a Török-Magyarkori Okmánytár kilenc kötetének kiadása. A XX. század második évtizedében született Kannás Alajos, akinek irodalmi munkássága Ausztriához és az Amerikai Egyesület Államokhoz köthető. Legismertebb műve a Kormos kövek 56 vers 1956-ról volt. Zsigray Julianna ugyan nem Kiskunhalason született, de életének utolsó évei a városhoz kötötték. Legjelentősebb alkotása a Sugár úti palota, amely Erkel Ferenc életregénye volt. Zelei Miklós alkotásai révén már a kortárs magyar irodalom szereplője. Pro Literatura-díj, a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetés fémjelzi pályafutását. Gazsó L. Ferenccel írt kötetei a szocializmus utolsó éveiben a rendszer visszásságaira hívta fel a figyelmet. Kiskunhalas számára jelentős a Halasi norma című könyv, amelyben Nagy-Szeder István országosan is egyedülálló népszavazásáról írt.
A jelen
Kiskunhalas a XXI. században sem maradt aktív alkotók nélkül. A József Attila Irodalmi Kör lelkes amatőrökből áll, akik szeretik a verseket, a költészetet és az irodalmat. Művek magánkiadásban jelennek meg, rendszeresen publikálnak az magyar irodalmi folyóiratokban is. A közelmúltban jelent meg Kis Ferencné, Marika néni visszaemlékezéseit tartalmazó könyv. Az idős asszony kockás füzetbe leírt gondolatai egy lelkes olvasója és támogatók révén láthatott napvilágot Tanyasorsról címmel. Robotka István éveken át újságíróként dolgozott. Aztán két kötete is megjelent, amelyben saját életének legfontosabb történéseit jelenítette meg az adott korszak tükrében.
Kiadók
A kiskunhalasi Thoma János Múzeum nemcsak páratlan gyűjteményéről híres. Az intézmény igazgatója Szakál Aurél gondoskodik arról, hogy évente több alkalommal könyveket jelentessen meg. Ezekben tanulmányoknak, esszéknek ad helyet. Feldolgozták Kiskunhalas történetét a kezdetektől egészen a XX. század végéig. Kiadtak egy almanachot kiskunhalasi egyesületekről, személyekről, érdekes történetekkel. Hajrá, Halas! címmel látott napvilágot Kiskunhalas sportalbuma, amely bemutatja a helyi sportágak, klubok történetét, jeles sportolókkal pedig interjúkat olvashatnak az érdeklődők. Könyvek jelentek meg Thorma János nagybányai festőművészről, Berki Viola képzőművészről és Szilády Áronról is. A Halasi Média és Kultúra Kft. a mellett, hogy a programszervezéssel foglalkozik, működteti a 30 éves Halas Televíziót és kiadja a 35 éves Halasi Tükör hetilapot, a városi újságot.
The project is co-financed by the Governments of Czechia, Hungary, Poland and Slovakia through Visegrad Grants from International Visegrad Fund. The mission of the fund is to advance ideas for sustainable regional cooperation in Central Europe.
A projektet a Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia kormánya társfinanszírozza a Nemzetközi Visegrádi Alap Visegrádi Támogatások keretében. Az alap küldetése a fenntartható közép-európai regionális együttműködésre vonatkozó ötletek előmozdítása.
#VisegradFund, #V4, #Visegrad
