Kreatív ötletek szalmával
Losoncz Lászlóné gyerekkorában tanulta meg, hogyan lehet szalmából díszeket készíteni. Az elmúlt harminc évben gyakorolta, fejlesztette tudását. Alkotásaival sokaknak okoz örömet. Az ünnepekre saját dekorációval készül.
- Hogyan kezdődött a szalmadíszek készítése?
- Gyerekkoromra vezethető vissza. A szüleimtől tanultam a technikáját. Felnőttként Tompáról dolgoztam be Kiskunhalasra, a Csipkeházba, a háziipari szövetkezetnek. Harminc éve kezdtem el újra szalmázni.
- Milyen alapanyag szükségeltetik hozzá?
- Csak búzaszalmával lehet dolgozni. Aratás előtt szoktuk leszedni, majd megtisztítani a levelektől. Régen saját tulajdona volt mindenkinek, most a földdel rendelkezőket kell megkérni, engedjék meg, hogy bemenjünk a búzatáblába. Nekem Csanádi Lajos úr, a Halas és Környéke Gazdakör elnöke szokta megmondani, hol van olyan búzatábla, ahonnan hozhatunk. Oda szoktunk menni érte a párommal. Hajnalban szedjük, amikor harmatos, akkor nem törik, majd szárítjuk a hobbitelken. Később osztályozzuk a szálakat, melyik mire jó. Munka előtt langyos vízbe teszem a szalmát annyi időre, míg megpuhul. Utána lehet vele dolgozni. Ha nagyon sárga a szál, akkor a megfelelő módon ki kell fehéríteni.
- Hogyan, milyen úton-módon készülnek az alkotások?
- Saját ötletek és kész művek alapján. Inspiráló lehet Tüskés Tünde Búzaszívek, kalászvirágok című könyve. Ez a kötet a szalmafonást mutatja be kezdőknek és haladóknak. Én haladóként mindig mondom, hogy tovább kellene adni a tudást, de most sajnos nem lehet sehova se menni.
A teljes interjút a Halasi Tükör hetilap december 2-i számában olvashatják.
