Már nézni is művészet (galéria)
A színház szent és érthetetlen – olvashatta a közönség a Nézőművészeti Főiskola című produkció oktatótábláján. A tanárok – a humor eszközei széles tárházának alkalmazásával – azon munkálkodnak, hogy érthetővé váljon a művészet. Katona László, Mucsi Zoltán és Scherer Péter immár másfél évtizede játssza nagy sikerrel ezt az elgondolkodtató darabot. Kiskunhalason október 24-én adták elő a Halasi Média és Kultúra Nonprofit Kft. szervezésében, az őszi színházi évad nyitó produkciójaként.
A darabot a Krétakör és a tatabányai Jászai Mari Színház állította színpadra 2003 májusában, és a Nézőművészeti Kft. előadásaként azóta is repertoáron van. Írója Tasnádi István, rendezője pedig Árkosi Árpád. A produkció a nyíregyházi Vidor Fesztiválon Capitano-díjat nyert.
Az előadás a jövőben játszódik, amikor már senki nem jár színházba. A nézők elszoktak a színháztól, mert kényelmetlennek találták. Konfliktusok voltak művészek és nézők között, és amikor tragédia is bekövetkezett, a kormány elrendelte a teátrumok bezárását. Három év után érkezett el az óvatos nyitás ideje. A Kultuszminisztérium prevenciós alapja létrehoz egy felsőfokú oktatási intézményt, mely diplomás nézőképzéssel foglalkozik. A diploma tulajdonképpen egyfajta jogosítvány, ami igazolja, hogy tulajdonosa alkalmas a színházban rá váró fokozott pszichikai és fizikai terhelés elviselésére.
- Nevettetni szeretnénk – mondta az egyik tanárt alakító Mucsi Zoltán a darab kapcsán. – Az én karakteremet eléggé megviselte a színházak bezárása. Valószínűleg nagy reményekkel indult egykor a pályán, de az alkohollal való vívódása után kialakult helyzetből, mély árokból nem sikerült kikecmeregnie teljes mértékben – tette hozzá.
A másik tanárt Scherer Péter játssza. Megtudtuk, az egész darab közös fejlesztés. Egy konyhában kezdték. Úgy voltak vele, jó lenne valamit csinálni, amiben benne van a színházi emberek félelme, kell-e még a színház száz év múlva vagy akár húsz.
- A két tanárnak megcsináltuk a teljesen különböző karakterét. Zoli kegyetlen színházi vonalat visz szigorú ízléssel és rendkívül unalmas órákkal. Én pedig kicsit a Rátonyi Robi-féle operettes, vidám, mosolygós oldalt képviselem. Ez nagyon jól van ütköztetve a nézők bevonásával – mutatott rá Scherer Péter.
A nézői oldalról Katona László jelent meg a darabban. Szerepe szerint ő a színházban született, és felnőtt koráig ott is élt, nevelkedett művészi körökben.
- Kicsit esetlen ez a figura. Kitalált alak, egy fikció Színházi Lacika. Tizennyolc éves koráig minden este előadást nézett. A való életben nagy szemekkel tud közlekedni…
