Mit keres egy szőke, halasi lány Sanghajban?
Opóczki Edina mindig is arról álmodozott, hogy egyszer bejárja a világot és új kultúrákat fog megismerni. A középiskola elvégzése után külföldre utazott, azóta már több országban is élt, jelenleg pedig Sanghajban tanul. Ha minden jól megy, nyáron egy újabb országot pipálhat ki képzeletbeli bakancslistáján. Örömmel mesélt eddigi kalandjairól weblapunk olvasóinak.
- Halasi vagy, itt végezted tanulmányaid. Hol tanultál, mit szerettél Halasban?
- Kiskunhalas számomra legkedvesebb részén, a Kertvárosban nőttem fel, így az ottani általános iskolába jártam. Miután a nővérem, Anita a Szilády Áron Gimnáziumba járt, így én is ott folytattam tanulmányaimat. Hogy mit szerettem leginkább a városban? A kertvárosi utcabálokat, a játszótereket, a régi cukrászdát, a havas utakon való szánkózást és hóemberépítést a legkedvesebb szomszédommal, Lacival, na meg persze az út közepén való tollaslabdázást és ugróiskolázást.
- Hová kerültél el a szülővárosodból, merre sodort az élet?
- Hat éve mentem Angliába. Először a professzionális karrieremet kezdtem el építeni, majd 2016 szeptembere óta Bristolban végzem 4 éves egyetemi tanulmányaim International Business szakon, ami magyar vonatkozásban a közgazdász szakhoz áll talán a legközelebb. Harmadik évi egyetemi tanulmányaim részeként éltem és tanultam 4 hónapot Franciaországban, Angers városában. Jelenleg pedig Kínában, Sanghajban folytatom tanulmányaim immáron 2. hónapja. Ha minden jól megy, az idei nyáron 12 hét alatt Barcelonában szakmai ismereteket tudok majd szerezni. Minden külföldi országba az eddig elért kiemelkedő tanulmányaim és egyéb kitüntetéseim miatt juthattam el, ami számomra azért nagyon fontos elismerés, mert ez egyfajta visszajelzés az élettől, hogy jó úton haladok és, hogy az elszántságomnak, a hajnalig tartó tanulásnak és a kitartásnak meg van az eredménye. Ezúton is szeretnék minél több embert motiválni, hogy igenis tessék kilépni a komfortzónából, és lépésenként közelebb kerülni a vágyott célhoz.
- Hogyan változott a személyiséged és a világra való rálátásod az elmúlt évek tapasztalatai alapján?
- Az ember valódi önmagát talán akkor ismerheti meg igazán, mikor olyan élethelyzetekkel és választásokkal szemben találja magát, amikor egyetlen személyre számíthat, önmagára. Nagyon sokat változott a személyiségem. Ahelyett, hogy azt részletezném, jó irányba vagy kevésbé jó irányba, inkább fókuszáljunk arra, mik azok a dolgok, amik egy embert nagyon rövid idő alatt megváltoztathatnak. Nyilván az első és legegyértelműbb változást az én helyzetemben az okozta, hogy egy konzervatív országot hátrahagyva, egy nagyon innovatív és kozmopolita országba költöztem, Angliába. Mindemellett, megtanultam előítélkezés helyett együttérezni és elfogultság helyett nyitottabbá és befogadóbbá lenni az új felé. Megtanultam, hogy egy kedves mosoly mögött sokszor egy gonosz kacaj rejlik és, hogy semmi sem az, aminek látszik. Továbbá, emberi kapcsolataim révén megtanultam, hogyan kell elengedni és hogyan kell az igaz barátságokat megőrizni. Ha egyetlen dolgot kellene kiemelnem, amiért a leghálásabb vagyok az elmúlt évek folyamán, az az Anyukám és köztem lévő kapcsolat.
- Mi volt az első benyomásod, mikor megérkeztél Sanghajba?
- Imádom! Első perctől kezdve, ahogy leléptem a repülőgépről, szerelembe estem a várossal. Az üzleti világ az, ami miatt Kínát választottam, hiszem elég csak magunk körül szétnézni, hány olyan tárgy van körülöttünk, ami valamilyen úton-módon Kínához köthető. Az, hogy a kultúra mennyivel tér el a magyarokétól, attól is függ, hogy Kína melyik részéről beszélünk. Mivel én Sanghajban élek és egyelőre csak egy hetet töltöttem falusi, illetve vidéki környezetben, úgy látom, hogy amíg a vidék elmaradottabb, alacsony higiéniájú és sokkal hagyományőrzőbb, addig Sanghaj már egy új generációs város. Nem csupán jelentős pénzügyi központ, de a világ nyolcadik legnagyobb városa, több, mint 24 millió lakosú. A világ egybefüggő és leghosszabb metró útvonalát is ez a város tudhatja magáénak, 588 km hosszan a város alatt, 364 megállóval. Sanghaj évente több, mint 70 millió látogatónak nyújt szolgáltatást. Amit viszont nagyon sokan nem tudnak, az annak a magyar-szlovák építésznek a neve, aki legkiemelkedőbb sikereit Sanghajban érte el. Több, mint 60 épület megépítése köthető Hudec Laszlo nevéhez, melyekből tán a leghíresebb a Park Hotel, amely Sanghaj szívében található. Én mindennap elsétálok mellette, mivel pár percnyire lakom tőle.
- Van már kedvenc ottani ételed, italod?
- Van ám, de még mennyi! Alapból nem fogyasztok sertéshúst, viszont amikor Kiskunhalason vagyok, és Anyukém lelkesen süt-főz, hogy kedvemre tegyen, akkor azért mindig bűnözök és olyat is eszem, amit egyébként nem. Utóbbi itt is igaz, egyszerűen nem tudok ellenállni az úgynevezett Sanghaj Fried Dumplings-nak, ami töltött sült tészta sertés húsgolyóval és levessel a belsejében. A másik Butterfly Cakes, ami egy nagyon vajas, édes és ropogós, pillangó formájú péksütemény.
- Akad olyan étel is, amit nem mertél megkóstolni?
- Hogyne lenne. Azért azt bevallom, hogy a magyar, az angol, a francia, de még a spanyol konyha is kézenfekvőbb számomra, mint a hagyományos kínai étkezes. Nagyon fűszeres, nagyon chillis, nagyon olajos és sokszor még véres is. Számomra az étkezés volt az egyetlen dolog, amitől féltem, mielőtt idejöttem. A másik ok, amiért én nem próbálkozom helyi ételekkel, az az ételfertőzés. Egy túrám alatt, a Kínai Újév első napján, a díszvacsoránk következményeként nagyon sokan megbetegedtünk. Szörnyű érzés, amikor a „világ végén”, valahol egy falu közepén, ahol nem, hogy angolul nem beszélnek, de még mandarinul sem, az ember ételfertőzéssel küszködik.
- Mennyi az időeltolódás, hogy bírtad az „átállást”?
- A mai napig, éjjel 1 óra előtt nem igazán tudok elaludni, úgyhogy én nagyon megszenvedem még mindig, de nyilván az elején volt a legnehezebb. Plusz 7 óra az időeltolódás Magyarországhoz képest.
- Hogyan, milyen gyakran kommunikálsz az itthoniakkal?
-A hogyan részre túl részletesen nem szeretnék válaszolni, hiszen erre számtalan módszer és lehetőség van, valamint van egy alkalmazás is, ami a kínai hatóságok által tiltott, viszont külföldiek körében alapkövetelmény, ha terveznek idelátogatni és kapcsolatot tartani az otthoniakkal. Én egyébként, bárhol legyek a világon, Anyukámmal a lehető leggyakrabban igyekszem tartani a kapcsolatot, és mesélni mindennapos történésekről. Apukámmal, mivel elfoglaltabb, és az időeltolódás miatt nehezebben elérhető, nehezebb a dolgom egy kicsit, ezért számára sokszor készítek fotókat olyan dolgokról, amikről tudom, hogy nagyon érdeklik.
- Hogyan fogadják az európaiakat a helyiek? Mennyire feltűnő egy magyar, szőke lány Kínában?
- Nagyon feltűnő, és nagyon szeretnek fotózni, megállni, nézni, összesúgni és még tovább nézni. Nagyon megosztóan fogadnak. Van, ahol nem tesznek különbséget és minden felhajtás nélkül, normális eljárás során kiszolgálnak, de van, ahol előbb szolgálják ki a helyieket, és úgy tesznek, mintha ott sem lennénk.
- Milyenek a mindennapok (közlekedés, vásárlás, szórakozási lehetőségek)?
- A közlekedés nagyon egyszerű és olcsó. Az itteni metróvonalakkal Sanghaj bármely részére el lehet jutni. Viszont a tömegközlekedésen és helyi street foodon kívül nem olcsó az élet. Ha az ember minőségi életet kíván élni, azt, ha tetszik, ha nem, meg kell fizetni. Sanghaj sajnos híres azokról a klubokról, ahol hamis alkoholokat árusítanak és, ha valaki nem elég figyelmes, bizony könnyedén elcsábulhat az olcsó italok hallatán és aztán egy kórházi kórteremben találhatja magát másnap reggel.
- Mi az, ami legjobban hiányzik most itthonról?
- Anyukám főztje és a nagy családi-baráti közös étkezések, mert ezeken az eseményeken minden szerettem együtt van, egy helyen, és nekem ez nagyon kedves érzés.
- Vannak-e további terveid, merre szeretnél még utazni?
Hát, persze hogy vannak terveim! Szeptembertől vissza szeretnék menni Bristolba, hogy a 4. és egyben utolsó tanulmányi évemet elvégezzem az egyetemen. Azután, tervezek dupla mesterképzést elvégezni Angliában, illetve Hollandiában. Mindeközben, igyekszem a karrierem is építgetni.
- Elképzelhetőnek tartod, hogy visszatérsz Kínába, vagy esetleg ott fogsz élni a későbbiekben?
- Teljes mértékben. Gondolkodom, hogy esetleg itt végezzek el egy mesterszakot. Nyelvtanulás szempontjából is szuper lenne visszalátogatni és továbbfejleszteni a mandarin tudásom.
- Akiknek mostani beszámolóddal felkeltetted az érdeklődését, online nyomon tudják követni a kinti kalandjaidat, igaz?
- Közösségi médiaoldalaim közül az Instagramom publikus, ha bárkit érdekelnek az utazásaim, tapasztalataim és persze a rengeteg fotó és szelfi áradat, akkor kövessen bátran.
