Nagy Czirok László 140
Az értékőrzés, a hitelesség, a valóság bemutatása az utókornak fontos küldetés a jelenben a jövő számára. A kiskunhalasi, kiskunsági népélet volt a központi témája a Szilády Áron Társaság március 18-i emlékkonferenciájának. A rendezvény résztvevői a 140 évvel ezelőtt született Nagy Czirok László emberi nagyságát és munkásságát idézték fel előadásokkal. Hivatalnok, néprajzkutató, múzeumigazgató volt, és legfőképpen lokálpatrióta.
Szilády Áron és Nagy Czirok László sírjánál koszorúkat helyeztek el a Szilády Áron Társaság tagjai, majd a Szilády Áron Református Gimnázium dísztermében emlékkonferenciát tartottak.
Lukács László, a Szilády Áron Társaság elnöke rámutatott, Nagy Czirok László tiszteletet és elkötelezettséget érzett Kiskunhalas iránt. Ismertette azt is, hogy egy éve indítottak egy nagyszabású programot dr. Kövér László házelnök támogatásával, és ennek a sorozatnak a része az emlékkonferencia.
Bocskorás Bertalan lelkipásztor, vezető lelkész a Kiskunhalasi Református Egyházközség képviseletében vett részt az eseményen. A példabeszédekből olvasott fel, hangsúlyozta az életvezetés bölcsességének a szerepét.
Kiskunhalasra látogatott dr. Simon András tanszékvezető egyetemi docens Szegedről. Nagy Czirok László honismereti és néprajzi gyűjtőmunkájáról tartott előadást. Rámutatott, tematikailag szerteágazó a tevékenysége, földrajzilag a halasi tanyavilághoz kapcsolódik főként. Meghatározó volt életében a lokalitás. Önéletírásában is a régi értékek megőrzésére, dokumentálására helyezte a hangsúlyt, elérhetővé tette a következő generációk, a nyilvánosság számára.
Nagy Czirok László, a kutató és múzeumalapító címmel Szakál Aurél tartott előadást. Beszélt az alföldi népéletről, kiemelve Kiskunhalast. Már gyerekként elkezdett feljegyzéseket tenni a néprajz minden területére vonatkozóan. Később ezt folytatta. Nekünk az a lehetőség adatik meg, hogy a 19. század végi emberek tudását birtokoljuk úgy, ahogy Nagy Czirok László lejegyezte.
A kiskunsági lovaskultúra sajátosságai Nagy Czirok László néprajzi gyűjtéseiben Lajkó Gergely néprajzkutató témája volt az emlékkonferencián. Úgy fogalmazott, őt az átlagemberek élete mindig jobban érdekelte, mint azoké, akik a törvényeket hozzák. Nagy Czirok Lászlónál különös érzékenységet vette észre, ami forrásértékkel bír. A népi lótartásról különlegesen írt, és az a világ már eltűnt. Kívülről jött kutatóként ápolt kapcsolatokat egyetemekkel. A feljegyzésekben a lovat tartó ember került a középpontba, és az, ahogyan bántak az állattal. Beszélt még a lovas specialistákról, a tudós pásztorokról, akikre Nagy Czirok László is felhívta a figyelmet. A további kutatási lehetőségek között említette a női lovasok, a hajcsárok, a népi lovaskultúra jelenét.
Az emlékkonferencia zárásaként ének és muzsika hangzott el. A közönség belenézhetett a Halashoz kötődő, régi népdalok világába történetek bemutatásával. Közreműködött Bakó Katalin könyvtáros, népdalénekes két népzenésszel: Székely Tiborral és Vladár Károllyal.
További részletek az eseményről a Halasi Tükör hetilap március 29-i számában.
