Nem csak színház
Volt egy rendhagyó előadás. One-Girl Show. Béres Márta, szabadkai színésznő egyszemélyes 75 perce a színpadon. Pénteken este kiváló előadást láthattak a Közösségek Házába látogatók.
Béres Márta egy nőt alakított, aki egyúttal sok más nőt is megjelenített a színpadon. Béres Márta a nő, a színésznő, a magánember, a színpadi szerző adta a darabhoz saját életét, félelmeit, kiszolgáltatottságát és szárnyaló vágyaitól színezett fantáziáját. És persze, ha van egy nő, akkor van egy férfi is: Urbán András rendező, társszerző, szöveggondozó és dramaturg.
A péntek esti előadás három, szokásos határvonalat lépett át. Az első a nézőtér, azaz a közönség és a színpad, a színész közti határ. A színésznő jó párszor kiszólt a halasiakhoz, érezhetően kereste a villanásnyi párbeszéd lehetőségét. Az színpad-nézőtér interaktív határ átlépése mellett ledőlt a színész és a szerző közti határ is.
Béres Márta saját élményei és fantáziája alapul szolgáltak a darab megírásához. A harmadik határvonal pedig a szerepet játszó színész és a magánember közt húzódik. Ennek ledöntését szintén a színésznő saját élményeinek színpadi feldolgozása tette lehetővé. A One-Girl Showban Béres Márta egyszerre volt a nagybetűs NŐ, az anya, a gyermek és a szerető, a cafka, valamint a magyarságát küldetéstudattal vállaló és azt megtagadó honleány. Mindezeket az ellentmondásos tulajdonságokat egyszerre vállalva, elrejtve, kimondva és megtagadva.
Izgalmas, és rendkívüli színház volt pénteken este a Közösségek Házában. Zsúfolt nézőtér, az előadás előtti nap már ki lehetett tenni a Minden jegy elkelt táblát. Az előadás végén legalább tízszer tapsolták vissza a színésznőt. Az előadás azonban nem ért véget a tapsok lecsengésével. Gyors átöltözést követően kérdezz-felelek játék következett Béres Mártával.
Az előadás kulisszatitkai iránt érdeklődő közönség várta a színésznőt egy koccintásra és beszélgetésre. Ez a színpadon kívüli, befejező felvonás tovább gazdagította a színházi élményt. Minden jelenlevő közelebb kerülhetett a színésznőhöz, a szerzőhöz és a magánemberhez, megismerhette Béres Márta gondolkodását, de a darab keletkezésének történetét is. Ez a végső, levezető beszélgetés és fotózkodás tovább gazdagította a darabbal kapcsolatos élményt, és láthatóan a színésznő is jól érezte magát.
Kép-szöveg: Szűcs Károly
