Nyelvjárás, tájszólások a térségben
Magyarországon földrajzilag jól behatárolható területeken a magyar beszédben, az irodalmi, tanult nyelvtől és az általános nyelvhasználattól eltérő kifejezéseket, szólásokat használna. Ezek első hallásra sokszor nehezen érthető, a vidékre jellemző, sajátos kiejtéssel, hangképzéssel fordulnak elő és gyermekkortól sajátítják el szinte észrevétlenül az emberek. A hazánkban élő nemzetiségi kisebbségek környezetében időnként keveredik a magyar és az adott nemzetiség nyelve. Az általánostól eltérő, egyes magyar vidékeken használt nyelvet és kiejtését tájszólásnak nevezik és sok esetben a magyar embernek is fejtörést okoz a kifejezések megértése.
Magyarországon a legújabb kori megkülönböztetésben hat nyelvjárási területet különböztetünk meg, amelyek a nyugati, a dunántúli, a palóc, a déli, a tiszai és az észak-keleti nyelvjárások. Mivel magyar lakta térségek a határainkon túl is találhatók, azokon a vidékeken is találunk nyelvjárásokat. Északon a Szolvákia területén található Felvidéken a palóc nyelvjárás is megtalálható. Erdélyben a mezőségi, a székely és a csángó nyelvjárásokkal találkozhatunk. Délvidéken, a mai Szerbia területén a Bácska-Bánát környékén szintén sajátságos a magyar nyelv használata.
Ezek a nyelvjárások magyar fülnek kiugró eltéréseket nem mutatnak az irodalmi magyar nyelvtől (ez nem mondható el néhány szomszédos országról, leginkább Szlovéniáról), az eltérések legnagyobb részt a hangokban mutatkoznak meg. Egy-két nyelvjárásnak van néhány sajátos szava, amely nem szerepel a standardizált nyelvben, avagy olyan kifejezést használ, amely azonban érthető az irodalmi nyelv számára is (Vas megyében példának okáért a csukd be az ajtóra a tedd be az ajtót mondják, a szlovákiai magyarok pedig belépőnek nevezik a papucsot).
Szűkebb térségünkbena Dél-alföldi nyelvjárás (más néven: déli) a jellegzetes. Ez a nyelvjárásterület a Duna–Tisza köze magyarországi és szerbiai területeit és a Bánság vidékét foglalja magában. Idetartozik Bács-Kiskun megyei is, amelynek a közepén helyezkedik el mezővárosunk, Kiskunhalas. A térség talán legjellegzetesebb nyelvjárása, a szegedi vagy szögedi tájszólás. Ezen a vidéken, különösen a kisebb településeken az „e” betűs szavakban gyakori „e” betű helyett „ö” vagy annak hosszú változata, az „ő” betű használata. Értehetőség szempontjából az „ő” hangzógyakori használata nem okoz gondot, mert nem jelentős az eltérés. Mindössze az „e” és az „ő” hangzók cseréje történik, ami kis gyakorlással gyorsan elsajátítható.
Néhány példa a „őzéses” kiejtésre: Embör (ember), mögitta (megitta), mögötte (megette), mögmondta (megmondta), fölmondta (felmondta), mögvötte (megvette), mögtötte, (megtette), mögverte (megverte), fölengedte (felengedte), ölég (elég), fölég (felég), megcsemerlett (mögcsömörlött), mögyünk (megyünk), gyüvünk (jövünk).
Magyarországon jelentős számú cigány kisebbség él, akik saját roma nyelvüket keverik a magyarral. ez viszont eléggé nehezen értehető a magyaroknak is. Viszont a magyar nyelvben néhány jellegzetes roma szó elterjedt.
Ezek közül néhány: gádzsó (férfi), gádzsi (nő), vakerál (beszél), csávó (fiatal férfi), csácsi (nagyon jó), dikhmá (nézd már), csicsás (díszes), lácsó (jó képű)
Páldák tájszavakra:tengeri, málé – kukorica, sparlhet - kályha, paszuly – bab, pulya – gyerek, kompré – burgonya, köszméte – egres, kúpászkodni– turkálni.
Összességében megállapítható, hogy Magyarországon jelentősen nem térnek el a tanult nyelvtől a nyelvjárásai. A magyar irodalmi nyelv homogenizációját segítette, hogy a magyar lakosság egy földrajzilag kevéssé tagolt, egységes területen él, s az országon belül nem alakultak ki éles tartományi vagy vámhatárok, melyekkel akár a peremnyelvjárások külön nyelvekké is alakulhattak volna, ahogy ez bekövetkezett más, a Kárpát-medencét lakó nem magyar lakosságnál.
Kép-szöveg: Kovács Iván, térképforrás: Wikipédia
The project is co-financed by the Governments of Czechia, Hungary, Poland and Slovakia through Visegrad Grants from International Visegrad Fund. The mission of the fund is to advance ideas for sustainable regional cooperation in Central Europe.
A projektet a Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia kormánya társfinanszírozza a Nemzetközi Visegrádi Alap Visegrádi Támogatások keretében. Az alap küldetése a fenntartható közép-európai regionális együttműködésre vonatkozó ötletek előmozdítása.
#VisegradFund, #V4, #Visegrad
