Ortodox egyház az év legnagyobb ünnepét ünnepli
A húsvét, avagy Velikden az ortodox hivek legfontosabb unnepe. Jézus Krisztus feltámadásával kapcsolatos, más nevén Paszka ünnepe, annak emléke, hogy Jézus a halálával megváltotta az emberiség bűneit es feltámadott. Nagy lelki orom jeléül a templomot kivilágítják, hogy fényt kapjon a sötét belső, amely bojt idejen összpontosításra ösztönzött.
Az ortodoxok a Julianus naptarhoz igazodnak és a húsvétot, csak a zsidó Peszach után ünneplik, azért későbbre esik az ünneplés a többi keresztény egyházhoz kepést. A hívek a Paszkat, az ünnepek ünnepet, a szúk család koreben es a liturgián töltik. A Paszka istentisztelet, más nevén az Ur Feltámadása, éjszaka vagy korán reggel kezdődik. Az istentisztelet alatt többször hangzik el a következő üdvözlés: „Chrisztosz voszkresze” avagy „Krisztus feltámadt”. Akkor a nép ezekkel a szavakkal felel: „Voisztinu voszkresze”, azaz „Igazan feltámadt”. Ezekkel a szavakkal köszöntik egymást a húsvéti időszak 40 napján át.
Liturgia után a papok felszentelik a húsvéti ételt. A templomban es körülötte mindenhol kosarakat látni. Első ránézésre is minden kosár másképpen néz ki. A benne levő ételeket lefedik, mégpedig különféle hímzett szalvétával. A lelki pásztor áldást mond az allati eredetű ételek felett, amelyek tiltva voltak 40 napos Nagybojt alatt. Általában ez tojás, sajt, vaj, sonka, kolbász, hímes tojás, só es édes sütemény – a pászka. Szokatlan, valószínűleg pogány eredetű hagyomány, hogy a kosár felszentelésé után mindenki hazasiet. A régi hiedelem szerint, aki elsőnek ér haza, az örül majd a legszebb termesnek.
Svádáikban a húsvét elválaszthatatlan kelléké a húsvéti, úgynevezett írott tojás. A tojás jelképezi az újjászületést es Jézusa üres sírját is. A tojás mintát nem festik, hanem különleges tűvel írjak, amit olvasztott méhviaszban vagy felolvasztott klasszikus viasz krétában mártanak. A viasz olvasztáshoz kis kályhában, un. sparheltiben, tüzet raknak. A legjobban megy az írás akkor, amikor a tojáshéja meg meleg, azért jó írás közben tenyérben melegíteni a tojást, hogy jól fogjon a viasz a héjon. Az írassál a tojáson ismetelhetetlen mintájú hímes tojások alakulnak, amikkel az emberek a ház belsőt díszítik.
Regén a fiatal lányok hímes tojást adtak ajándékba fiuknak a húsvét hétfői locsolkodás után. E zsír egy olyan szokás, amely pogány tavasz köszöntő ünnepből származik, es a mai napig megőrződött. Szlovákia észak-keleti részen a gallyas veregetés ismeretlen szokás, de a víz az elmaradhatatlan kelléké a vizes hétfőnek.
A Svedniki Makova népi együttes apolja a regi hagyomanyokat, amikor a gavallérok jönnek vödörrel, hogy vízzel elöntsek a fiatal lányokat. Ilyenkor mindenki felveszi a népi öltözetet, vidám es örül. Az együttes több mint 65 évé képviseli a ruszinok kultúráját, egyúttal egyik legrégebbe nemzeti folklór együttes. A portfolióban bemutatja a tánc-, ének es népi viselet örökséget Saros, Szepes es Zemplén régióból.
The project is co-financed by the Governments of Czechia, Hungary, Poland and Slovakia through Visegrad Grants from International Visegrad Fund. The mission of the fund is to advance ideas for sustainable regional cooperation in Central Europe.
A projektet a Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia kormánya társfinanszírozza a Nemzetközi Visegrádi Alap Visegrádi Támogatások keretében. Az alap küldetése a fenntartható közép-európai regionális együttműködésre vonatkozó ötletek előmozdítása.
#VisegradFund, #V4, #Visegrad
