Régi emlékek Fehértón
„Régen volt, hogy is volt..." címmel helytörténeti fórum volt, a Közösségek Hete keretében Kunfehértón, a helyi könyvtár olvasótermében. Végső István történész, Kunfehértó históriáját feldolgozó könyvéről és személyes élményekről beszélgettek a résztvevők.
A program házigazdája Huszár Zoltán polgármester, míg a rendezvény moderátora Lukács Tamás, a kulturális intézmény vezetője volt. Sok lokálpatrióta jött el és mondta el a gyakran szomorú, tanulságos vagy humoros élettörténeti momentumait. Régészeti leletek, tanyavilág, betyárok, állami gazdaság, 1956, betelepülés, iparosodás témái mentén halad a beszélgetés.
Végső István így kezdte a fórum felvezetését: A szocializmus kora mindenképpen a modernizálódást hozta el, a tsz-falu megszületését, amely most magja a mai Kunfehértónak. Ám az 1945 előtti kort sem szabad lebecsülni. Csak ezt hallani manapság is, hogy 1952 előtt nem volt semmi Fehértón, állt 2-3 tanya, és ennyi. Pedig 1941-ben 1457 ember lakott Fehértó-pusztán, ma a községben 2000 fő él. Vagyis nem igaz, hogy néptelen volt a terület! 1945 előtt volt két tanyai elemi iskolája (mintegy 200 tanulóval), vasútállomása (1903), postaügynöksége, kiépülő fürdőstrandja, kertészete, magkísérleti telepe, mezőgazdasági iskolája, hal-, vad-, nád- erdőgazdálkodása! Nagy vadászatokat rendeztek itt a halasi birtokosok és polgárok. 1925-től autóbuszjárat indult Fehértóra.
1927-ben Halastól Fehértó-állomásig kőburkolatú lett út. 1929-ben már 15.466 fős volt az utasforgalom Fehértó vasútállomásnál. 1930. július 6-án adták át a kabinokkal kiépített fürdőt. Néhány villa is épült ide. 1932-ben már 222 középület és tanya állt Fehértó pusztán. Mintagyümölcsösét 1937-ben József főherceg is meglátogatta. Erdeibe és vizeihez a korszak kiemelkedő tudósai jártak kutatni. Nem volt egy elhagyatott, elhanyagolt puszta.
