(►) Sokakat érdekelt a halál és a túlvilág középkori felfogása
Halas, a Kiskun mezőváros régészete keretében tartott előadást Nagy Bálint történész-régész teltház előtt csütörtökön délután. A fiatal szakembert telt ház fogadta a Thorma János Múzeum nagytermében. Prezentációval kísért előadásában sokakat érdeklő témát választott A halál és a túlvilág képzete a középkorban címmel. Az előadást követően kérdésekre válaszolt Nagy Bálint (címképen).
A halál és a túlvilág képzete a középkorban címet adta csütörtök délutáni előadásának Nagy Bálint történész-régész. A fiatal szakember nemrég óta dolgozik a Thorma János Múzeumban, ám ez alatt a rövid idő alatt is többször projektgazdaként oldotta meg feladatait, amit nagy örömmel vállalt. Március 20-i előadása különleges, érdekes, misztikus kérdésekre adott választ a szépszámú érdeklődő közönségnek.
Nagy Bálint történész-régész
Nagy Bálint történész-régész elmondta előadásában, hogy a középkor embere számára sokkal közelebb volt a halál, mint manapság és közvetlenebb módon találkoztak azzal. Napjainkban a hétköznapi életben tabunak számít a témakör. A középkorban az átlagéletkor jóval alacsonyabb volt a mainál, így a halandóság is. A korai gyermekhalált mindennapos jelenségként élték meg elődeink évszázadokkal ezelőtt és jellemzően nem egy zárt rendszerben, kórházban érte az embereket a végzet, hanem mindenki szemeláttára.
Az egyházak kialakulásában is döntő szerepe volt a halálnak, amelynek misztikumát kihasználva születtek tévhitekre alkalmas elképzelések írásos vagy szájtól-szájra történő terjesztési formában. A túlvilági lét reménye egyfajta fegyelmező eszközként szolgált a középkorban, amit pénzért meg lehetett vásárolni. Ez egy idő után egyházreformokhoz vezetett. A középkor embere számára nyilvánvalóvá vált, hogy a halál egyfajta egyenlőséget jelenít meg, mert például a pestis épp úgy megtalálta a szegényt, mint a tehetős, hatalommal rendelkező embert.
A régészet sok más mellett a halállal és a túlvilággal kapcsolatos történelmi megítéléshez sok hasznos információt ad – mondta a szakember. A mintegy 45 perces előadást prezentációval illusztrálta az előadó. A képek ásatásokon, feltárásokon készültek, a korabeli dokumentumok, képzőművészeti alkotások bemutatásán keresztül Nagy Bálint közelebb vitte közönségéhez a középkori ember gondolkodását a halálról és a túlvilágról.
Az előadás végén többen kérdésekkel illették az előadót, aki legjobb tudása szerint megválaszolta azokat. A csütörtöki előadásról március 21-én, pénteken a 19.00 órakor kezdődő Hírnaplóban láthatnak bővebb összefoglalót. A Hírnaplót követő Mozaikban pedig hosszabb bejátszás lesz Nagy Bálint gondolataiból.
Kép-szöveg: Kovács Iván
