„Szeretnék ide visszaköltözni, és újra halasi lenni”
Svédországban élnek, de halasi felmenőkkel rendelkeznek. László Zsuzsanna édesapja ismert vállalkozó volt városunkban, de végül az élet messzire sodorta innen. Lánya és unokája a mai napig rendszeresen visszalátogatnak Halasra, a nyár jelentős részét most is itt töltötték. A família legfiatalabb tagja, Lilly nagyon szeret énekelni és már több videoklipje is megjelent. Többek között ezekről a témákról is beszélgettünk velük.
- Kiskunhalasiak vagytok, de Svédországban éltek. Hogyan került a családotok ilyen messzire?
ZS.: - Apukám, László Antal, vagy ahogyan a legtöbben ismerik a városban és a környéken, „a Latyak”. 1934-ben született itt, Kiskunhalason. Övé volt a Gomba, ami még a mai napig üzemel, igaz már más funkciója van, mint, mikor ő beindította. Még nagyon fiatal volt, mikor jött a háború, meg az oroszok, ezért úgy döntött, külföldre megy. Nagy álma volt, hogy Ausztráliában éljen, de végül Svédországban telepedett le. Munkásokat kerestek oda, ő pedig örömmel ment dolgozni, kalandra vágyott.
- A munka mellett maradt ideje a sportra is. Szép sikereket ért el birkózásban.
ZS.: - Nagyon ügyesen birkózott. Hatszoros magyar bajnok volt, de Svédországban is ismerték a nevét sportkörökben. Ötször nyerte meg a svéd bajnokságot, majd kijutott a világbajnokságra is, ahol ezüstérmes lett, mert egy orosz birkózó legyőzte a finisben. A különbség annyi volt közöttük, hogy az orosz profi volt, apám pedig a sport mellett minden nap keményen dolgozott.
- Rendszeresen hazajártatok és jártok is Kiskunhalasra. Milyen szép emlékeid vannak innen?
ZS.: - Mikor gyerek voltam, sokszor jöttünk nagymamámhoz, akár egész nyarakat is itt töltöttünk. Apukámnak sok ismerőse volt, akiknek hozzám hasonló korú gyerekei voltak. Velük sokat játszottunk, mentünk erre-arra a városban. Tényleg jó volt idejönni, csupa szép emlékem van. Talán ezért sem szakadtam el soha Halastól. Szülőként is fontosnak tartottam, hogy a kislányom már egészen kicsi korától ismerje ezt a várost is. Amikor még megvolt a családi Latyak tanya, oda mentünk Lilly-vel, tetszett neki a környezet, a légkör. Éppen ezért érzem azt, hogy szeretnék ide visszaköltözni, újra halasi lenni.
- Lilly, Te ezek szerint beleszülettél abba a helyzetbe, hogy egyszerre vagy svéd és kiskunhalasi. Szeretsz itt lenni?
L.: - Persze, ahogy anyukám is mondta, mikor kicsi voltam, jöttünk a tanyára, ahol mindenki nagy örömmel fogadott bennünket. A szomszédok még a kiskutyájukat is kölcsön adták, amíg itt nyaraltunk. Nagyon sok az emlék innen, mindig várom, mikor jövünk újra Halasra.
- Évek óta énekelsz, sőt klipjeid is jelentek már meg. Ki vagy mi inspirált zenei karriered beindítására?
L.: - Kiskorom óta nagyon szeretek énekelni. A legjobb barátnőm, Adriana mindig arra bátorított, hogy mutassam meg az énekhangom a világnak, ne legyek szégyenlős. Sajnos ő néhány éve egy tragikus véletlen folytán elhunyt, a gyászt pedig úgy dolgoztam fel, hogy írtam egy saját dalt, ami róla, neki szólt. Azóta ez motivál, szeretném, ha sokakhoz eljutnának majd a dalaim.