Talpra magyar! A történelmi tabló históriája (galéria)
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc városi ünnepségének egyik fontos programjaként ma tartották meg a Thorma János: Talpra magyar című festményének hátterét taglaló kiadványt. A történelmi tabló históriája ismertetését a Thorma János Múzeum nagytermében, az érintett festmény előtt prezentáció kíséretében Szakál Aurél szerkesztő és Kollarics Gábor a kötet egyik szerző végezték el. (címkép: Anda Péter)
Szépszámú érdeklődő jelentlétében, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kiskunhalasi ünnepségsorozatát követően, a Thorma János Múzeumban, önálló programként mutatták be szerdán délelőtt féltizenkettőkor Talpra magyar! A történelmi tabló históriája című könyvet. Az eseményt a Halas Concert Band kamaraegyüttesének alaklomhoz illő nyitánya indította.
A Halas Concert Band kamaraegyüttese adta a nyitányt (kép: Anda Péter)
A Kollarics Gábor és Sümegi György tollából született kiadványt Szakál Aurél szerkesztette, akinek köszöntőjével indult a bemutató. Szakál Aurél a festmény születésének, megvalósításának hátterét, majd a magyar közéletben a már kész festmény elismerésének folyamatát ismertette. Felvezetőjében kitért arra is, hogy végül hogyan lett a kiskunhalasi múzeum névadója Thoma János, amelyben óriási szerepe volt munkásságának, benne az egyik legismertebb festményének, a Talpra magyarnak.
Szakál Aurél, a kötet szerkesztője (kép: Kovács Iván)
A múzeumnévadó festő, Thorma János ismertségéért, a művészettörténetben elfoglalt helyének, szerepének megfelelő szakmai rangjára kerüléséért nagyon sokat tett a múzeum, a város vezetése, csakúgy az önkéntes segítők és gyűjtők – emelte ki a kötet szerkesztője. A könyv részletes ismertetőjéhez Kollarics Gábornak adta át a szót Szakál Aurél.
A könyvbemutató közönsége (kép: Kovács Iván)
Kollarics Gábor, a kötet egyik szerzője, nem mellesleg a múzeum művészettörténész-muzeológusa rögtön egy nyilvánosságra került félreértés tisztázásával kezdte előadását. Az M5 Televízió műsorában vetített kisfilmben a monumentális festményről kerültek napvilágra téves információk. A kötet többek között ezeket a félreértéseket is tisztázza, no meg időrendben is végig kíséri a vázlatoktól a kész műig a kép létrejöttét. Kutatómunkájában nagy segítséget adott kolléganője Szabó Krisztina – emelte ki Kollarics.
Kollarics Gábor, a kiadvány egyik szerzője előadása közben (kép: Kovács Iván)
A szerző sok érdekességet megemlített a kép további sorsáról. Sok más mellett azt is, hogyan vásárolta meg a város és került Kiskunhalasra a mű, mikor és hogyan szállították restaurálásra a Nemzeti Galériába, hogyan lett része a fővárosban tartott nagybányai kiállításnak és sok már érdekes apró részletet árult el a kép további sorsáról a szerző.
Dedikálás az előadás után (kép: Kovács Iván)
Szöveg: Kovács Iván
