„Fantasztikus élmény, de picit sokkoló is…”
A kiskunhalasi Szűcs-Nagy Lizát leginkább lelkes énekesként ismerhetik városunkban, a közelmúltban azonban kiderült, egészen más területeken is maximálisan megállja a helyét. Az ELTE-BEAC Cheerleading szakosztályának tagja, csapatával nemzetközi sikereket ért el Európa legnagyobb cheerleading versenyén.
- Korábban mindig az éneklés kapcsán beszélgettünk, most viszont az élet egy egészen más területén értél el sikert. Mesélj erről, kérlek, mi ez az új hobbi?
- Amikor egyetemre kerültem, úgy döntöttem, szeretnék kipróbálni valamilyen számomra új sportágat. A cheerleading (magyarul vezérszurkolás) volt a legszimpatikusabb, ami egy modern sportág, amely a torna, az akrobatika és a tánc elemeit ötvözi. Viccesen úgy szoktam bemutatni ezt a mozgásformát, hogy emberek emelgetnek és dobálgatnak más embereket egy adott koreográfia szerint.
- Közben pedig végig ott van a kezetekben a pompom.
- Az emberek általában azt hiszik, hogy a pompom egy nagy, nehéz, színes, csörgős valami. Na, a versenypom az éppen ennek az ellenkezője. Ami különlegessé teszi, hogy van a közepén egy merevítő rúd, ezt kell végig kézben tartanunk. Egyáltalán nem mindegy, hogy fogom, vagy milyen mozdulatokat csinálok vele.
- Mi az, ami először megfogott ebben a sportágban? Mit szeretsz benne leginkább?
- A csapat összhangja, a látványos koreográfiák, a közös küzdeni akarás keltette fel először az érdeklődésem. Bekerültem a csapatba, nem sokra rá pedig már versenyeken is részt vehettem.
- Hogyan épül fel a versenyszezon hazánkban? Te milyen versenyeken vettél részt eddig?
- A szezon nálunk az ELTE-n egy gálával kezdődik. Itt mutatjuk be először a közönségnek, hogy mik azok a legújabb koreográfiák, amiket megtanultunk. Aztán jön a Téli Magyar Bajnokág, ahol először találkozunk az ellenfél csapatokkal. Májusban zárul a magyarországi szezon, ahol ismét összemérjük tudásunkat más cheerleading szakosztályokkal. Utóbbi azért nagyon fontos, mert mindig ott dől el, hogy az Európa-bajnokságra kik juthatnak ki.
- Idén Ti is kint voltatok. Milyen érzés volt egy ilyen színvonalú megméretés részesének lenni?
- Most Németországban volt az Európa-bajnokság. Fantasztikus élmény volt, de egyben picit sokkoló is, hiszen rengeteg cheerleadert láttam a helyszínen. A versenyen kontinensünk szinte minden országából volt legalább egy egyesület, persze voltak olyan régiók, ahonnan több team is érkezett. Büszke vagyok arra, hogy ott lehettem a több, mint hatezer sportoló között. Olyan sokan voltunk, hogy a rendezvényt egy vidámparkban kellett tartani, mert csak ott fértünk el. Jó volt látni a sok színes cheerleader szerelést. A legtöbben természetesen fehér sportcipőt, fehér zoknit, színes ruhát és pompomot viseltek.
- Milyen eredménnyel zárta a csapatod a versenyt? Hogy érzed, további sikerek felé sarkall majd ez az Európa-bajnokság?
- Azt gondolom, hogy büszkék lehetünk magunkra, hiszen kategóriánkban az előkelő negyedik helyezést értük el, ami egyben azt is jelenti, hogy kvalifikáltuk magunkat a jövő áprilisban, Amerikában megrendezendő világbajnokságra. Azért is fontos számunkra ez a negyedik hely, mert tényleg szívvel-lélekkel küzdöttünk azért, hogy megmutassuk, mit tudunk. Rengeteg edzés, tábor, munkaóra áll mögöttünk, szerettük volna a legtökéletesebb koreográfiát nyújtani a zsűrinek.
- Jól értem, akkor jövőre arról fogunk beszélgetni, hogy Amerikában jártál a csapatoddal?
- Ha minden jól megy, akkor igen, de csomó dolog befolyásolhatja ezt. Több olyan nagy verseny is előttünk áll, amire szeretnénk kijutni. Lehet, lesz, ami felülírja az amerikai dolgot, de bizakodó vagyok, egy álmom teljesülne, ha ott versenyezhetnénk a csapattal.
