„Nagyon büszke vagyok a játékosaimra
Már nagyon készül a Halasi Tenisz Club a 30. születésnapjára, amelyek augusztus 26-án, egy nagyszabású családi nappal ünnepel az Erzsébet királyné téren. Az egyesület már kapott egy hatalmas ajándékot az első osztályú csapattól, amely újoncként a harmadik helyen zárt. Kocsis József csapatvezetőtől kértünk egy értékelést a sporttörténelmi sikerről. Megtudtuk, megcélozzák majd az aranyérmet és a szuperligát is.
- A Halasi Tenisz Club teraszán körülbelül 5 évvel ezelőtt idéztük fel azokat a szép pillanatokat, amikor is a nemzeti bajnokság legalsó osztályában szerepeltünk. Nem most volt, de mindenkiben még frissen éltek az emlékképek. Ezek az emlékek és az, hogy 5 éve tehetséges fiatalokból egy jelentős teniszerő állt rendelkezésre azt mondatta velem, hogy összefogással eredményesen szerepelhet egy mostani csapat is. Talán még jegyzetten is bekapcsolódhat a magyar teniszéletébe. Az elmúlt 3 évben sikerült majdnem minden esztendőben egy egy osztályt lépni és az idén már az első osztály padjait koptattuk.
- Körülbelül arra számítottál, ami és ahogyan történt?
- A tapasztalataim vegyesek! Fel kellett ismernem, hogy a kezdeményezésünk egyrészről, komoly lelkesedésre talált. Jó volt látni, hogy egy formálatlan csapat mérkőzésről-mérkőzésre miként válik teljes, kiforrott, egymásért küzdő és sokszor harcoló egységgé. Az eredményeink egyre több elismerést vívtak ki, sok szimpatizánst talált. Ezek mind mind pozitív élmények és azt mondatják velünk megéri csinálni, viszont más részről nagyon nehéz ma Magyarországon nem méltán mellőzött sportban, mint a tenisz, segítőkre találni.
- Mire gondolsz?
- Míg ezelőtt 10-15 éve könnyen összefogtak a sportszeretők egy cél megvalósítására, ma ez nem mondható el. Nagyon nehéz évről-évre megteremteni azokat az anyagi fedezeteket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy biztosítva legyen a csapatunk szereplése a nemzeti bajnokságban. A másik negatívum amit tapasztaltam, és ebben még Kiskunhalas kivétel is lehetne, de ezzel sem lehetünk elégedettek, az pedig az, hogy a mérkőzéseket főleg vidéken szinte nulla érdeklődés kísérte.
- Az első osztályban mindjárt egy harmadik hely, azért nem semmi teljesítmény. Mi van mögötte?
- Azt azért kijelenthetjük, hogy az elmúlt években és az idén sem vett védőszárny alá a szerencse. Szinte minden évben voltak olyan meghatározó sérülések, amik jelentősen befolyásolták, a teljesítményünket. De az egymásért küzdeni akaró és most már kijelenthetjük, hogy tudó csapatunk, folyamatosan vette azt akadályokat, és az idén az országos döntőben nem maradt érem nélkül. Nagyon sajnálom azt is, hogy a döntőben nem sikerült kiállnunk a lehető legjobb csapattal, mivel nem tudott az első pályára lépni egy meghatározó játékosunk, valamint egy komoly kézsérüléssel küzdött egy másik társunk. Biztosan állíthatom, hogyha teljes a csapatunk akkor előrébb végeztünk volna, de természetesen elégedettek vagyunk így is.
- Hogyan tovább?
- Terveinkben szerepel, hogy hosszú hosszú évekig szeretnénk szerepelni a nemzeti bajnokságban illetve jövőre szeretnénk megnyerni az első osztályt és megméretni magunkat a szuperligában is. A fenti cél elérése érdekében biztosan kell majd esetlegesen erősíteni a játékoskeretet, mivel már most látszik, hogy egy egy nem várt esemény keresztül tudja húzni a számításunkat. Összességében, nagyon büszke vagyok minden játékosra, és arra is, hogy városunk hírnevét a szerény kis tenisz klubunk csapata öregbíteni tudja.
Fotók: Anda Péter, Jáger Levente
