Lemezcsúcs
Amikor a ’80-as években elkezdett lemezeket venni, maga sem gondolta volna, hogy tízezresre duzzad a gyűjteménye. A vinyleket felváltotta a CD, a DVD, azután szépen lassan visszakúsztak melléjük a múlt emlékei. Csete Imre ma már úgy gondolja, hogy zenét hallgatni jó minőségű tányéros lemezjátszón az igazán élvezetes.
- A ’80-as években könnyebb zenéket, diszkót hallgattam rövid ideig, a tekós éveimben pedig már a rock érdekelt. Külföldi lemezekért Jugóba jártunk. A középiskolás éveim legelején kezdtem gyűjteni a bakeliteket. Úgy emlékszem Rod Stewart volt az első. Nagyon szerettem a Dschingis Khant, Amanda Leart. Mostanában viszont már többnyire jazzt hallgatok – tudjuk meg Imrétől.
- Tiniként lehetett „menőzni” a lemezekkel házibulikon?
- Nem ez volt a cél, inkább magamnak gyűjtöttem. A Tekóban fix ösztöndíjunk volt, talán 200 forint. Azt és amit zsebpénzként kaptam, mind lemezekre költöttem. Lolával, a feleségemmel ’82-ben ismerkedtünk meg. Amikor megtudta, hogy lemezeket gyűjtök, Saxont kaptam tőle ajándékba. Akkor tájt körülbelül 500 bakelitre tettem szert. Azután jött a CD-, a DVD-lemezek korszaka. Amikor abbahagytam a bakelitgyűjtést, nem is nagyon bántam. Úgy voltam vele, hogy szebben szól a CD. Később vettem Lenco lemezjátszót és erősítőt. Most úgy hallom, ez szól szebben. Tényleg.
- Mikor kezdted újra gyűjteni a vinyleket?
- Tíz éve. A piacon árulunk a feleségemmel kézműves termékeket. Vittem ki olykor régi lemezeket. Azután megkerestek, hogy vennék-e. Előfordul, hogy megvásárolok egy gyűjteményt, és amitől több van, vagy nem tetszik, azt továbbadom.
- Hol tartasz most? Mekkora a gyűjteményed?
- Tízezer darabnál tartok. Fele bakelit, fele CD, javarészt külföldiek. Műfaját tekintve elég vegyes a gyűjtemény. Vannak új kiadású bakelitek is, azok nagyon drágák. Kis példányszámban jönnek ki, attól is értékesek.
- Kik a kedvenceid?
- Doors, Sting és Jan Garbarek. A magyarok közül a régi underground zenéket szeretem, az újakat pedig annyira nem ismerem.
- Milyen lemezek iránt van a legnagyobb kereslet?
- A metál bakeliteket el lehet adni Magyarországon és külföldön is. A komolyzenét sokkal kevésbé. A disco változó 50 forinttól 100 euróig felmegy.
- Mennyire ismerik és keresik külföldön a magyar előadókat?
- Aradszky Lászlót Oroszországból, Koncz Zsuzsát Németországból, a Balaton együttest Amerikából keresték. A kiskunhalasi kötődésű Szalontai Szilvia (Syl) lemeze Japánban forog leginkább.
- Mennyi idődet viszi el a gyűjtőszenvedélyed?
- A szabadidőmet maximálisan. Én nem szoktam unatkozni.
- Hogyan viszonyul hobbidhoz a családod?
- Mindenfelé lemezek vannak. Lassan kiszorítanak bennünket a házból – nevet.
- Hogyan tájékozódsz a gyűjteményt illetően?- Miután számítógépre viszem a lemezek adatait, kategorizálom őket, így viszonylag könnyen megtalálom, amit keresek.
- Hogyan óvod és ápolod a vinyleket?
- A használtakra jobban kell figyelni. Állásukban is porosodnak, szöszösödnek a lemezek. Kiskunhalashoz legközelebb Kecskeméten van egy speciális mosó. Az értékesebbjével ennek költségeit is vállalom.
- Hogyan képzeled a jövődet? Több vagy kevesebb lemezed lesz?
- Szerintem több, de már így is annyi van, hogy meghallgatni sem tudnám.
- Dedikált fotókat is gyűjtesz.
- Igen, négyezer darab lehet az albumaimban. Főként külföldi énekesek, zenészek, színészek, politikusok autogramjaival ellátott képek ezek. Erre a szenvedélyemre viszont egyre kevesebb idő jut. Dedikált fakanalaim is vannak. Ahol vásározunk, ott íratjuk alá ismertebb emberekkel. Sági Szilárddal Nemesnádudvaron, Csík Jánossal Dobán, Demjén Ferenccel pedig Kiskunhalason találkoztunk.
Kép-szöveg: Pál László
{facebookpopup}