Időskori gyermekrajzok (fotókkal frissítve)
Baráth József kiállítás-megnyitói már évek óta önálló műsorrá nőtték ki magukat. A múlt pénteken mintegy 150 ember előtt Baráth tanár úr, vagy ahogy egy osztrák barátja nevezi, „ a professzor” , kiállva a közönsége elé, ezúttal is mintegy fél órán át mesélt, érvelt és tanított. Az egyszereplős show-műsort ezúttal betétszámok egészítették ki a Közösségek Háza színháztermében.
A műsor kezdetén vetítővászonról láthattuk a „pszeudo gyermekrajzok” képanyagát, miközben a képek témájához kapcsolódó gyermekmondókák szóltak a hangszórókból. Ezt követte a „tanár úr” szórakoztató előadása, amelyben elmondta, hogy azért választotta a gyermekrajz témáját erre a kiállításra, mert mindenképp váltani akart az elmúlt évek gyakorlatával szemben. A kiállított művek egyben a központi témát körüljáró képillusztrációk voltak.
Most egy újabb világba kalandozott el az idős halasi művész, és, mint mondta saját gyermekkorának gyermekjátékait és gyermekmondókáit kívánta a grafikákon megörökíteni. Mindezt egy pszeudo, egy ál-gyermekrajz stílusban.
Ezt a gyermekkori hangulatot felidézve, következő műsorszámként a Szilády Áron Utcai Óvoda csöppségei léptek a színpadra, és az „Erre csörög a dió”, vagy az „Adj király katonát” című gyerekjátékok mondókáit énekelték el. Természetes, hogy ezek a témák a szomszédos kiállítóteremben lévő rajzokon is megjelentek. Csakúgy, mint a „Süss fel Nap, fényes Nap”, amelyhez Bakony Ágnes egy Jókai Mór idézetet olvasott fel. A Nap és a szív a gyermekrajzok állandó szereplője, így befejezésül Király Gábor szavalta el József Attila: Amit a szívedbe rejtesz című versét.
A virágok átadását követően a közönség átvonult a kiállítóterembe, ahol Baráth tanár úr személyes tárlatvezetését élvezhettük. A képeket szemügyre véve egyértelművé vált, hogy ezek az ál-gyermekrajzok valóban egy felnőtt művész tudatos utánzatai.
Kép-szöveg: Szűcs Károly
{phocagallery view=category|categoryid=979|limitstart=0|limitcount=0}
