Kézzel festett selymek a Csipkeházban

2011. július 21.

Impozáns helyszínen, a Csipkeházban exkluzív kiállítás vendégei lehettek, akik ellátogattak Sylvia Fluch-Kerkovius kiállításának július 20-i megnyitójára. A tárlat nyújtotta élményben azonban még részesülhetnek az érdeklődők, ugyanis a kiállítás augusztus 11-ig tekinthető meg.

Sylvia Fluch-Kerkovius művészi tehetségét a családjától örökölte. Édesapja, Theodor Kerkovius, mint ismert belga festőművész, a belga király védnökségével állított ki. Édesanyja, Ruth Kerkovius festőművész New York-ban élt. Nagynénje, Ida Kerkovius, a Bauhaus művészeként ismert és jelentős modern festő volt. Sylvia Fluch-Kerkovius autodidaktaként sajátította el a selyemfestészet különböző technikáit. Olyan ismert selyemfestő-művészeknél vett részt képzéseken, mint Rákosi és Musil. Hamarosan sikeres selyemfestő-művésszé vált.

Alkotásai most megérkeztek Kiskunhalasra is, a Csipkeházban látogathatók. Wiesbaden, Erbach, Frankfurt, Langeais, Milánó, Hessen, Aizkraukle, Hanau, Seligenstadt és Hochheim után már a helyi közönség is megcsodálhatja munkáit.

Sylvia Fluch-Kerkovius megtalálta a kifejezési eszközt, hogyan vigye át selyemre Alfons Mucha, a szecesszió nagy cseh festője művészetét, teljes megfeleléssel. Finom kontúrjai harmonikus színekkel egyesítve reflexiók Mucha művészetére, selyemre átültetve. Alkotásai közül különösen sokaknak tetszenek virágos selyemképei. Sok motívumot használ a mitológiából és a népművészetből sáljain, kendőin és pareókon. Paravánjai szintén nagy hatást gyakorolnak különleges kiállítása vendégeire.

Sylvia Fluch-Kerkovius Kézzel festett selymek című tárlatának megnyitóját szerdán este tartották Kiskunhalason. A rendezvényen részt vett, és gratulált a művésznőnek Gyovai István polgármester. Köszöntőt mondott Juhász Gábor, a városháza külkapcsolatokért felelős referense és Csúzdi Zoltán, a polgármesteri hivatal humánpolitikai főosztályának vezetője. A tárlat alkotásait Fehér Károlyné hímző kézműves méltatta.

A kiállítás augusztus 11-ig látogatható a Csipkeházban.

Képek és szöveg: Pál László

{phocagallery view=category|categoryid=82|limitstart=0|limitcount=0}

Vissza