Több százan búcsúztak Szabó Károlytól (galériával)

Több százan rótták le kegyeletüket Szabó Károly búcsúztatóján a Csipkeház kertjében. A délután három órakor kezdődő szertartás szónokai kiemelték az elhunyt életének legfontosabb pillanatait, megemlékeztek a politikusról, a városért mindig tenni akaró lokálpatriótáról, a családapáról, a barátról és a diákjai minden problémáját, baját meghallgató, megoldó pedagógusról is.

Barátok, ismerősök, egykori tanítványok, tisztelők gyülekeztek ma délután a Csipkeház kertjében Szabó Károly ravatala előtt. Az egykori politikus életének 68. évében, tragikus hirtelenséggel, július 15-én hunyt el. Több százan jelentek meg a szertartáson, amelyen először Halla Zoltán a család nevében búcsúzott az elhunyttól.

Kiemelte, hogy a tragédia híre nemcsak a családot rázta meg, hanem az egész várost, sőt a megyét is. Beszédében felidézte Szabó Károly életének legfontosabb pillanatait, de szólt arról az emberről, aki mindig, mindenkivel megtalálta a közös hangot.

Gyovai István polgármester a mindig közvetlen, nyitott gondolkodásúként jellemezte Szabó Károlyt. Elmondta, hogy sohasem akart többnek mutatkozni, ő mindig a Szabó Karcsi tudott maradni.

Balogh László, a megyei közgyűlés egykori elnöke emlékezett meg a politikustársról, barátról. Szabó Károly ebben az időben volt a megyei közgyűlés alelnöke és szerinte Kiskunhalas mindig is a szíve csücske volt. Kiemelte, hogy a legfeszültebb pillanatokat is fel tudta oldani egy humoros megjegyzéssel, a korábbi feszült arcokra rövid időn belül mosolyt varázsolt.

Mester Sándor személyes hangú búcsúztatójában Szabó Károlyról, mint kiváló pedagógusról emlékezett meg. Egykori diákjaként idézett fel egy-egy emlékezetes epizódot a Szilády Áron Gimnáziumban töltött évekről. Azt mondta, Szabó Károly megtanította őket kételkedni és tanítani. Úgy fogalmazott, hogy mindig példaadó volt tevékenysége.

Várnai László, Kiskunhalas korábbi polgármestere gazdagnak és sikeresnek ítélte meg beszédében Szabó Károly pályafutását. Elmondta, hogy az elhunyt mindig hitt az igazában és elveit sohasem tagadta meg. Amikor pedig megyei közgyűlési alelnök lett, nagyon sokat segített a városnak. Várnai László úgy fogalmazott, hogy a munkakapcsolatukból az évek alatt barátság lett. Emlékeztetett arra az egyik utolsó közszereplésére, amikor a holokauszt emlékünnepségen, egy széksorba ültette a város egykori és mai vezetőit. Amikor ez létrejött, akkor jellegzetes mosolyával konstatálta, terve megvalósult.

A búcsúztató előtt, majd a végén százak rótták le kegyeletüket a ravatalnál, és helyezték el az emlékezés virágait.

Szöveg: Jáger Levente
Fotó: Pozsgai Ákos

{phocagallery view=category|categoryid=985|limitstart=0|limitcount=0}