Ezek változtak január elsejétől

Nőtt a minimálbér, nőtt a gyed felső határa

Ahogy évek óta megszokott, 2018. január elsejétől ismét magasabb az előző évinél a minimálbér. A 2017-es bruttó 127 500 forint mától 138 000 forint, ami családi kedvezmények nélkül 91 770 forintot jelent nettóban. A szakképzettséget igénylő pozíciókban a garantált bérminimum 161 ezer forintról 180 500 forintra nő. A kormány várakozásai szerint a gazdasági szereplők egyébként is kapnak – becslések szerint mintegy 200 milliárd forintnyi – mozgásteret a bérek emelésére azáltal, hogy a munkabérekre rakodó szociális hozzájárulási adó (szocho) 22 százalékról 19,5 százalékra csökkent. (Erről még a 2016 novemberében aláírt hatéves bérmegállapodás rendelkezett.)
Az állami szektorban egyébként biztosan lesz béremelés, legalábbis a fejlesztési tárca alá tartozó gazdasági társaságoknál, de emelik a rendőrök és a katonák fizetését is 5-5 százalékkal. Igaz, az NFM-es cégeknél ennél sokkal jobban járnak: azoknál 2017 és 2019 között átlagosan 30 százalékos béremelést kap több mint 140 ezer munkavállaló, ebből erre az évre átlagosan 12 százalékos emelés jut.

A minimálbér emeléséből fakadóan mától magasabb a gyed és a diplomás gyed összege (ráadásul mostantól ez utóbbit az érintettek már a gyerek kétéves koráig vehetik igénybe). Így a gyed plafonja bruttó 193 200 forint, a diplomás gyed az alapképzésben résztvevő hallgatóknál 96 600 forint, a mesterképzésben résztvevőknél 126 350 forint lett. A csecsemőgondozási díjra a vér szerinti apa mostantól a korábbinál több élethelyzetben is jogosult. A táppénz maximális napi összege 8500 forintról 9180 forintra emelkedett.

Módosultak mától a cafeteria szabályai is. Bekerül az adómentes cafeteria juttatások elemei közé a diákhitel-törlesztés támogatása, illetve jóval kedvezőbbek lett az albérlet-támogatás feltételei is. Erről bővebben itt írtunk. Egyes cafeteria-juttatások (például helyi tömegközlekedési bérlet vagy iskolakezdési támogatás) közterhei is kedvezőbbek lettek: 43,66-ról 40,71 százalékra csökkentek.

Kisebb áfa és ekho, új turizmusadó

Újra csökkent, 18 százalékról 5 százalékra mérséklődött az internet-szolgáltatás áfája. A mától hatályos csökkentés a kormány számításai szerint mintegy 22 milliárd forinttal csökkenti az állami bevételeket.

Néhány élelmiszer áfája is csökkent. A fogyasztási célú halak, a házi sertés vágási melléktermékeinek és a belsőségek (így például a zsírszalonna és a máj) áfakulcsa mától a 2017-ig érvényes 27 helyett már csak 5 százalék. Az éttermi szolgáltatások tavalyig 18 százalékos adókulcsa ugyancsak 5 százalék mától, viszont bevezették a 4 százalékos turizmusfejlesztési hozzájárulást, amiből 11 milliárdos bevételt vár a kormány. Bővül a vakokat és gyengénlátókat segítő eszközök az 5 százalékos, kedvezményes áfakulcs alá sorolt köre is.

Az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás szintén csökkent: a foglalkoztatónak az eddigi 20 helyett mától 19,5 százalék ekhót kell fizetnie. A profi sportolók – közülük a legtöbben futballisták – foglalkoztatóinak még könnyebb lesz az élete: ezeknek a kifizetőnek nem kell ekhót fizetniük a hivatásos sportoló sporttal összefüggő ekhós bevételei után.
Másképp fizetjük be a csekket

Tömegeket nem érint, de akiket igen, azoknak jó tudniuk, hogy kis mértékben új szabályai vannak mától a csekkbefizetésnek is. A pénzmosás elleni szabályok miatt azoknak, akik 300 000 forintnál értékesebb árut vagy szolgáltatást fizetnek ki, vagy efölött az összeg fölött nemzetközi postautalványt adnak fel, be kell mutatniuk személyes okmányaikat. 300 000 és 2 500 000 forint közötti értékek esetén úgynevezett egyszerűsített ügyfél-átvilágítást végeznek, 2 500 000 forint fölötti befizetés esetén viszont normál átvilágítás szükséges, vagyis az okmányokat a Posta le is másolja, és az ügyfélnek a törvényben meghatározott nyilatkozatokat is meg kell adnia. A jelöletlen csekkeknél és a belföldi postautalvány-szolgáltatásnál a szabályozás szigorúbb: ezeknél gyakorlatilag már 1 forinttól szükség van mától az okmányokra az adatrögzítési szabályok miatt.

Nyugdíjasok

Az idősebb korosztálynak jó és rossz híreink egyaránt vannak. A nyugdíj előtt állóknak inkább rossz: ez évtől tovább nőtt a nyugdíjkorhatár. Idén 63,5 év (a tervek szerint 2020-ban éri majd el a 65 évet), vagyis az 1954-ben születettek mehetnek nyugdíjba.

A nyugdíjak összege viszont kedvezően változott. A nyugdíj 3 százalékkal emelkedik, mert a kormány nyáron ekkora inflációt becsült, mostanra viszont már csak 2,5-2,7 százalékra várják a fogyasztói árszint átlagos emelkedését. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjasok 0,3-0,5 százalékkal nagyobb emelést kapnak, mint amit a törvény előír. Rossz hír viszont, hogy a nyugdíjminimum összege maradt a nevetséges 28 500 forint.