Lengyel, szlovák munkavállalási lehetőségek és feltételek a térségben
Magyarország Európai Unióhoz (EU) történt csatlakozása és a munkavállalási korlátok megszűnése óta EU-s polgárként jogunk van bármely uniós országban munkavállalási engedély nélkül alkalmazottként vagy önálló vállalkozóként dolgozni. Az uniós állampolgárok szabadon vállalhatnak munkát hazánkban, így a lengyel és a szlovák állampolgárok is. Azt azonban jó tudni, hogy vannak bizonyos bejelentési és egyéb adminisztratív kötelezettségek, amiket teljesíteni kell ahhoz, hogy a foglalkoztatás jogszerű legyen.
Az Európai Unió (EU) Működéséről szóló Szerződés 45. cikke úgy rendelkezik, hogy az unión belül biztosítani kell a munkavállalók szabad mozgását. Ez a jog magában foglalja az állampolgárság alapján történő minden megkülönböztetés megszüntetését a tagállamok munkavállalói között. A munkavállalók szabad mozgása alapján a munkavállaló jogosult tényleges állásajánlatokra jelentkezni és e célból a tagállamok területén szabadon mozogni, továbbá joga van munkavállalás céljából valamely tagállamban tartózkodni az adott tagállam állampolgárainak foglalkoztatására vonatkozó törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseknek megfelelően. Ezt a jogot csak közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okok alapján lehet korlátozni, illetve a közszolgálatban történő foglalkoztatás képez kivételt a munkavállalók szabad áramlásának elve alól.
Az EU-országok állampolgárainak tehát alapesetben nem kell munkavállalási engedélyt kiváltaniuk ahhoz, hogy valamelyik tagállamban munkát vállaljanak, önfoglalkoztatóknak pedig semmilyen esetben sem kell munkavállalási engedélyt beszerezniük. Ez tehát azt jelenti, hogy a Szlovákiából, vagy Lengyelországból érkező és ottani állampolgársággal rendelkezők munkavállalási engedély nélkül vállalhatnak munkát.
Bizonyos adminisztrációs kötelezettségek azonban a lengyel és a szlovák állampolgároknak – ahogy más Európai Uniós tagország ország állampolgárainak is – szüksége van a munkavállaláshoz. Az engedélymentesség azonban nem jelenti azt, hogy a foglalkoztatónak ne lenne bejelentési kötelezettsége – az engedélymentességet ugyanis be kell jelenteni. A Magyar Köztársaság által a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek tekintetében alkalmazott, a munkaerő szabad áramlásával összefüggő átmeneti szabályokról szóló 55/2007. (XII. 23.) számú kormányrendelet értelmében a foglalkoztató köteles a foglalkoztatás helye szerint illetékes járási hivatalnak bejelenteni a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy foglalkoztatását. Ez a bejelentés személyazonosításra alkalmatlan módon tartalmazza a foglalkoztatottak számát, életkorát, iskolai végzettségét, állampolgárságát, munkakörének FEOR-számát (Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere), a foglalkoztatási jogviszony formáját, hozzátartozó esetében a hozzátartozói jogállás megjelölését, a foglalkoztató statisztikai törzsszámát, továbbá arra vonatkozó adatot, hogy a foglalkoztatási jogviszony létrejött-e vagy megszűnt.
A járási hivatal a bejelentés teljesítését igazolja, és a bejelentett adatokról nyilvántartást vezet. A foglalkoztató köteles a bejelentés tárgyát képező foglalkoztatási jogviszony létesítéséről és megszűnéséről szóló dokumentumot és igazolást a foglalkoztatási jogviszony megszűnését követő három évig megőrizni, és az ellenőrzés során bemutatni. Noha a bejelentési kötelezettség teljesítése, illetőleg annak igazolása nem feltétele a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésének, és az annak alapján végzett tevékenység megkezdésének, ennek elmulasztása 5 ezertől 500 ezer forintig terjedő rendbírsággal sújtandó, így a bejelentést nem érdemes elbliccelni.
A munkaviszony bejelentéshez elengedhetetlen a TAJ-kártya és az adószám (adókártyán szereplő adóazonosító jel) igénylése. A TAJ-kártya igényléséhez szükséges nyomtatványt a Nemzeti Egészségbiztosítási Adatkezelő oldaláról lehet letölteni. Az adóazonosító jelet az úgynevezett 0534-es adatlap kitöltésével lehet igényelni, mely letölthető a NAV - Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapjáról. Nem csak a foglalkoztatónak, hanem a munkavállalónak is van egy bejelentési kötelezettsége, ha három hónapot meghaladóan tartózkodik egy másik tagállamban. Vannak még további részletszabályok, a hivatalok elérhetősége, amit érdemes ismerni, de ebben az adott hivatalok honlapjai alapos eligazodást adnak.
Magyarországon vannak bizonyos hiányszakmák, ahol jó fizetési feltételeket kínálnak a (külföldinek is). Ilyenek a szakmunkák, például asztalos, hegesztő, kőműves, autószerelő, víz, gáz, központi fűtés szerelő, festő, gépkocsivezető, gépkezelő, nehézgépkezelő. A vendéglátásban, a mezőgazdasági idénymunkákban úgy szintén nagy a munkaerő kereslet. A fizetések terén a 300 ezer Ft-tól a 6-700 ezer Ft-tig (bruttó) lehet találni munkát, de bizonyos ágazatokban, akár többet is fizethetnek havonta.
The project is co-financed by the Governments of Czechia, Hungary, Poland and Slovakia through Visegrad Grants from International Visegrad Fund. The mission of the fund is to advance ideas for sustainable regional cooperation in Central Europe.
A projektet a Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia kormánya társfinanszírozza a Nemzetközi Visegrádi Alap Visegrádi Támogatások keretében. Az alap küldetése a fenntartható közép-európai regionális együttműködésre vonatkozó ötletek előmozdítása.
#VisegradFund, #V4, #Visegrad
