Így választunk Magyarországon és Kiskunhalason
A mai választási rendszer alapjait 1990-ben, a rendszerváltás idején tették le a jogalkotók. Ebben az évben voltak az első szabad országgyűlési és önkormányzati választások is. 2014-ig a parlamentben 386 képviselő ült, de az elmúlt 8 esztendőben ez a szám 199-re csökkent. Hasonló a helyzet a helyhatóságoknál is, Kiskunhalason például 27 fős volt az első képviselő-testület, ez 24-re majd 2010-től 14 főre csökkent.
A múlt
Az 1990-es rendszerváltás előtt, 1949-től kilenc alkalommal tartottak választásokat Magyarországon. Az egypártrendszer körülményei között az országgyűlési választás tulajdonképpen a rendszer önigazolását szolgáló politikai demonstráció volt. Az 1985 előtti nyolc választás többnyire egyfordulós és nagyrészt formális volt, a választókerületeknek csak töredékében lehetett ténylegesen több jelölt közül választani. Az 1985-ös választás annyiban volt sajátos, hogy akkor kötelező többes jelölés volt, ezért az egyéni választókerületek jelentős részében második fordulóra is szükség lett. A rendszerváltás előtti utolsó parlamentben 387 képviselő ült.
Az első szabad
A választás feltételeit, a későbbi 1989. évi XXXIV. törvényt, a nemzeti kerekasztal tárgyalások során dolgozták ki. 1989. október 20-án fogadta el az Országgyűlés a választási feltételeket, Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök pedig végül március 25 és április 8-ára tűzte ki a választást. A parlamentbe jutásért e két fordulóban 58 párt és 1623 jelölt mérkőzött, melyből 19 tudott területi, 12 pedig országos listát állítani. A legtöbb mandátumot a Magyar Demokrata Fórum és a Szabad Demokraták Szövetsége szerezte.
2014: csökkenő létszám
Az 1990-es első választást követő hat voksoláson 176 egyéni választókerületben lehetett képviselőket választani, a többi honatya listáról kapott mandátumot. 2014-ben a Fidesz-kormány gyakorlatilag megfelezte a választókerületek számát: a 199 fős országgyűlésbe 106-an egyéni körzetből kaptak felhatalmazást, a többi 93 fő kompenzációs listákról került be a parlamentbe. Fontos változás ebben az évben, hogy a választás egyfordulós volt.
Harminc szavazókör működik Kiskunhalason
Nőtt a halasi választókerület
1990 és 2014 között Kiskunhalas a Bács-Kiskun Megyei 8. számú egyéni választókerület központja volt 11 településsel és közel 40 ezer választópolgárral. 2014 óta az 5. számú egyéni választókerület centruma a város. Közel 72 ezer választásra jogosult polgár 23 településen adhatja le voksait. Kiskunhalason 30 szavazókör működik, mivel ez a vártos a választókerület legnagyobb népességű települése. A rendszerváltás óta két olyan alkalom volt, amikor hárman képviselhették, képviselhetik Kiskunhalast a parlamentben. 1998 és 2002 között a választókerületben nyerte dr. Szabó Erika (Fidesz-KDNP) mellett listáról Csatári József (Független Kisgazdapárt) és Zuschlag János (MSZP) dolgozott képviselőként. 2022-től 20226-ig Bányai Gábor (Fidesz-KDNP) a megválasztott képviselő, ám listáról dr. Demeter András (Fidesz-KDNP) és Szabadi István (Mi Hazánk Mozgalom) kapott mandátumot.
Halasi polgármesterek
Az első szabad önkormányzati választás első fordulóját 1990. szeptember 30-án tartották, két héttel később pedig a második fordulót. A rendszerváltás utáni első kiskunhalasi polgármestert a Szabad Demokraták Szövetségének jelöltjét, Tóth Zoltánt a képviselők maguk közül választották meg. 1994-ben és 1998-ban már a polgárok bizalmából ülhetett be a városvezetői székbe. Őt dr. Várnai László (Magyar Szocialista Párt – Szabad Demokraták Szövetsége) követte két cikluson át, 2002-2006, valamint 2006-2010. között. 2010-ben a választópolgárok Gyovai Istvánt (Jövőnk Halas Egyesület) támogatták. 2014-ben kapott először bizalmat a Fidesz-KDNP helyi jelöltje, Fülöp Róbert. Azóta viszont 2019-ben ismételni tudott.
Változó testületek
1990. októberében megalakult az első halasi képviselő-testület, amelyben 14 egyéni és 13 listás mandátumot osztottak ki. A polgármestert, Tóth Zoltánt a képviselők maguk közül választották. A 14 egyéni választókörzet 2010-től 10-re csökkent, a listáról pedig csak négy fő kerülhetett be a döntéshozók közé. A 10 körzetben 30 szavazókör működik, a választás napján 6-19 óra között lehet leadni a voksokat. 2014-ben fontos változás volt, hogy a testületi tagokat és a polgármestert is öt évre választották. A jelenleg is működő képviselő-testület 2019. október 22-én tartotta alakuló ülését. A tíz egyéni választókerület mindegyikében a Fidesz-KDNP jelöltje nyert, listán a Mindenki Magyarországa Mozgalom három, míg a Mi Hazánk Mozgalom egy képviselőt delegálhatott. Azóta egy változás történt. Szabadi István parlamenti mandátumot szerzett, a helyét Hortobágyi Csaba vette át.
Bányai Gábor országgyűlési képviselő és Fülöp Róbert polgármester
The project is co-financed by the Governments of Czechia, Hungary, Poland and Slovakia through Visegrad Grants from International Visegrad Fund. The mission of the fund is to advance ideas for sustainable regional cooperation in Central Europe.
A projektet a Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia kormánya társfinanszírozza a Nemzetközi Visegrádi Alap Visegrádi Támogatások keretében. Az alap küldetése a fenntartható közép-európai regionális együttműködésre vonatkozó ötletek előmozdítása.
#VisegradFund, #V4, #Visegrad
