Szandeci Föld – őskortól a máig
Az első emberek jelenléte a Szandeci Földön a felső és középső őskőkorszakra nyúlik vissza, aminek bizonyítéka egy Gostwica területén talált kőszerszám. Ennek bizonyítéka egy Gostwica területén talált kőszerszám felső-paleolitikum korszakból (i.e. kb 35000 – 10000 év).
A gazdálkodási módszer változása vadászó-gyűjtőről a földművelő – állattenyésztőre, amit Lengyelország területén kb. i.e. előtti 4500-1800 évek közötti időre határozzák és neolitikum korszakára esik¸azt eredményezte, hogy környékünk a legfontosabb helyek körébe tartozott, ahol dunamenti kultúrák hatásai egymás között átszivárogtak.
Bronzkorból származó Maszkowice-i régészeti lelőhelyen, házak és fémtárgyak mellett, rábukkantak egy balti borostyánköves gyöngyre, ami arra utal, hogy akkortájt erre vezetett a borostyán útvonal. Nincs hiány vaskori maradványokból sem, ezekre Maszkowice-ben és Zabrzez-ben bukkantak rá.
A kereszténység kezdeteiben Dunajec környékén megjelent Benedek tanítványával együtt egyik legnagyobb aszkéta – szent Andrzej Świerad (Zoerardus), aki X sz. végén született. Mai Tropie területén lakott, ahol önsanyargatással és imával téli remete életet élt. Jelenleg a remetelak helyen szent Zoerard és Benedek remeték temploma áll. Lengyelország ezen részén a legrégebbi templomként tartják azt nyilván.
Legrégebbi szandeci várúri kastély, amit első Nowy Sącz-nak tartanak a Winna Góran (Borhegy) állt, mai Biegonice városrészben. Más források szerint legeredetibb várúri székhely Grobla volt, mai Podegrodzie területén. A várúri tartományhoz tartozott a Szandeci Föld, későbbi limanowai területek, Alsó Szépesség (XIV sz. kozepeig) valamint Podhale (Tatrai hegyalja) 1255-ig. Az 1257-ben a Sącz várost alapították (mai Ószandec határa), ami Kinga krakkói hercegnő és férje, Szemérmes Boleszló király jóvoltából új várúri székhelyéve lett. Akkortájt már hanyatlott a Groblan lévő kastély, területén később Podegrodzie falu létesült.
A letelepedés folyamatosan erősödött, II Vencel király 1292-ben Nowy Sącz várost alapít, amely azóta királyi várúri székhelyéve válik. I Ulászló es Nagy Kázmér királyok német jogon több várost alapít. Akkor létesült Muszyna, Grybów es Piwniczna is. XIV és XVI sz. között tart, a városokra és falvakra is kitérő, Szandeci Föld dinamikus gazdasági fejlődése.
A fejlődés megfékezése és nagy válság bekövetkezett a svéd megszállással, gazdaságpolitikai változásokkal és járványokkal egyidőben. Ide értendők meg Rákóczi György fejedelem katonai átvonulása okozta károk 1657-ben is. A lakosság rosszabbodott életkörülmények miatt gyakran elhagyták az eddigi lakóhelyüket. Felvirágzott a régióban az útonállás. Legismertebb akkori Szandec vidéki rablók nevei: Sawka, Andrzej Kwoczka, Wasyl Czepiec vagy Hryć Jachna.
Az ország hármas elosztása előtt a Szandeci Földön egy fontos esemény történt, a bari konföderáció. Követői tábort ütöttek Tylicz környékén. 1770-ben a Szandeci Föld Ausztria fennhatósága alá került, ezzel kapcsolatban több közigazgatási változás is bevezetésre került.
XIX században a Szandeci Földön újjászületik és fejlődik az ipar. Ezzel megszületik az új társadalmi csoport, az ipari munkások. 1876-ban elindul a vasút, Tarnów es Leluchów közötti útvonalon összekötve az összes szandeci várost. Ez pedig óriási hatást gyakorol olyan gyógyüdülőhelyek, mint Krynica vagy Piwniczna.
XX század a háborúk ideje. 1914-ben Trzetrzewina mellett elvesztett csata után az orosz hadosztályok visszaléptek Nowy Sącz-ból. A Szandeci Földön átvonultak Piłsudski légiói. Ennek következtében a helyi lakosság tevékenyen vehette ki a részét a függetlenség visszanyeréséhez vezető háborús eseményekben.
A 2. világháború felkavarta a városi lakosság életet. Német alakulatok már első napjaiban bevonultak a Szandeci Földre Szlovákia felől. Eredményeképpen erősen fejlődött a határon átmenő illegális forgalom szervezésével foglalkozó ellenállási mozgalom.
Folyamatosan működő futárhálózat részt vett a hirek átadásában Lengyelország középső részéből Budapestre. A tranzitpontok a határmenti savban működtek, olyan helyiségekben, mint Piwniczna, Rytro, Muszyna, Żegiestów, Krynica és Tylicz közelében. 1940-ben a németek a megszállt Nowy Sączban gettót hozták létre, ahol tartott a zsidó lakosság megpróbáltatása. A felszámolása 1942 augusztus 23-án kezdődött, amikor a nácik 16 ezer zsidót bełżeci haláltáborba küldtek.
Nowy Sącz háború után zsidó zarandokok uticeljava vált, akik a Chaim Halberstam cádik sírjához látogatnak.
Az 1999-ben végrehajtott közigazgatási reform után létesültek itt járási önkormányzatok, akkor jön létre újszandeci járás is. A járás magában foglalja 16 községet: Chełmiec, Gródek n/Dunajcem, Grybów, Kamionka Wielka, Korzenna, Łabowa, Łącko, Łososina Dolna, Nawojowa, Podegrodzie, Rytro, Krynica-Zdrój, Muszyna, Piwniczna-Zdrój, Stary Sącz és Grybów város.
Jelen korunk egyik legjelentősebb eseménye, főleg a hívők számára, II János Pál pápa ószandeci zarándokútja volt.
(Klaudia Hawryłko) forrás: nowosądecki.pl (az ujszandeci járás hivatalos honlapja), Sadeczanin.info Fot. UMWM/UM/S. Wróblewski/ fotopolska.eu
The project is co-financed by the Governments of Czechia, Hungary, Poland and Slovakia through Visegrad Grants from International Visegrad Fund. The mission of the fund is to advance ideas for sustainable regional cooperation in Central Europe.
A projektet a Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia kormánya társfinanszírozza a Nemzetközi Visegrádi Alap Visegrádi Támogatások keretében. Az alap küldetése a fenntartható közép-európai regionális együttműködésre vonatkozó ötletek előmozdítása.
#VisegradFund, #V4, #Visegrad
