Kultúra
A szépség eredete
A pőre meztelenség és a leplezetlen vágyak ábrázolása nem más, mint csábítás és elcsábulás. Ezt a helyzetet örökíti meg Ádám és Éva bibliai jelenete. A bibliai megközelítés morális tanulságokat hordoz.
Az almafán tekergő kígyó ráveszi Évát, hogy harapjon a fán termő vérvörös gyümölcsbe. Éva ezzel a tiltott élvezet bűnébe esik. Az ítélet: kiűzetés a paradicsomból. Ez a poszt-paradicsomi állapot a nyers vágyainknak és örök kielégítetlenségünknek szolgáltat ki bennünket. A paradicsomi állapot elvesztésével lelkünk eredendő békéje és biztonsága lett oda.
Más megközelítésben, ma is aktuális az önnön vágyainak, a test szükségleteinek kiszolgáltatott ember vizsgálata. Nem csak erkölcsi, de biológiai és genetikai tanulságok is kiolvashatók Ádám és Éva történetéből. A mai tudományok, többek között az evolúciós genetika, az emberi testbe foglalt történeti kódok megfejtésén fáradozik. Az említett kódok jelentős részét a gének hordozzák, melyek meghatározzák vágyaink és csábulásaink természetét. E tulajdonságok sok esetben a testképhez, a tetszés és a szépség fogalmához kapcsolódnak.
Múlt évben jelent meg Meskó Norbert evolúciós pszichológus könyve A szépség eredete címmel. A pécsi egyetem kutatója könyvének borítóján Ádám és Éva képével találkozunk. A könyv azonban nem esztétikai értekezés a szépségről. Arra vállalkozik, hogy a szépségérzet mögötti genetikai és szexuális törvényeket tárja fel.Az eddig sem volt titok, hogy a szépség, testünk kellemes vagy kellemetlen látványa nem pusztán egy ártatlan látszat.
Múlt évben jelent meg Meskó Norbert evolúciós pszichológus könyve A szépség eredete címmel. A pécsi egyetem kutatója könyvének borítóján Ádám és Éva képével találkozunk. A könyv azonban nem esztétikai értekezés a szépségről. Arra vállalkozik, hogy a szépségérzet mögötti genetikai és szexuális törvényeket tárja fel.Az eddig sem volt titok, hogy a szépség, testünk kellemes vagy kellemetlen látványa nem pusztán egy ártatlan látszat.
Sőt. A szépségről alkotott fogalmunk mögött minden esetben genetikai meghatározottságok sokasága áll. Az ember evolúciója során kialakult összefüggések és belső kényszerek irányítják vágyainkat és viselkedésünket, egyúttal meghatározzák testünk küllemét.
Meskó Norbert a múlt héten a Pásztortűz Egyesület meghívására könyvbemutató előadást tartott a Közösségek Házában. Az előadó abból indult ki, hogy a szépségről alkotott elképzeléseink nem pusztán esztétikai szabályok mentén alakulnak ki. A szépség iránti fogékonyságunk genetikailag kódolt, és az emberi lét mélységesen mély múltjából ered.Vonatkozik ez az emberi arccal és testtel kapcsolatos szépségeszményre is.
Mivel genetikailag kódolt, és az emberi test és arc megjelenéséhez kapcsolódik a szépségeszményünk, ezért ettől nem választhatók el a test és arc úgynevezett másodlagos nemi jegyei sem. A nők esetében a mell és a csípő kiemelése, a nagy, igéző szemek és húsos ajak, valamint a finom arcvonások kapnak fontos szerepet.
A férfiak izmos felső teste, valamint a határozottságot sugalló áll, és karakteres orr, egyaránt genetikailag domináns nemi jellegzetesség. Ezek a nemi jegyek különös vonzerővel bírnak a másik nem számára, egyúttal a természetes testképben megmutatkozó szépségeszmény alapját képezik.
A testképben megmutatkozó szépség és testi vonzerő már génjeinkben szétválaszthatatlanul összegabalyodnak.Ezt használták ki már a legelső civilizációk is, amikor megalkották saját szépségeszményüket. Nem véletlen, hogy Ádám és Éva meztelenül áll a paradicsomi almafa alatt. Az emberi faj nem csak bűnre való hajlamát, de saját eszményeit is tőlük örökölte. Éva szexi külseje, valamint Adám férfias megjelenése egyértelművé teszik, hogy a szépségről való elképzelés és a szexuális vonzerő az emberi test esetében egymástól nem elválaszthatók.
E testkép fontos információkat közvetít a másik nemhez tartozók számára. Éva mellei és hangsúlyos csípője, arca sima, lágy vonásai azt jelzik, hogy fiatal, egészséges és nem csak utódok nemzésére fogékony, de felnevelésükre is képes. Ádám férfias külseje pedig a családot javakkal és élelemmel ellátó, és fizikai létüket megóvó megjelenése.
Az előadás nagyjából eddig jutott a szépségeszmény genetikai okainak feltárásában. A tudományos megközelítés általánosító jellege miatt azonban sok jelen lévő úgy érezte, hogy kielégítetlen maradt érdeklődése. Arra nem kaptak választ, ami az általánosító, tudományos ismereteken túl személyre szóló tanulsággal szolgálhatna számukra.
Változatlanul senki nem tudja biztosan, hogy ki és miért tetszik neki? Azt sem lehet tudni, hogy miért nem fogad el bennünket az, akit mi szeretnénk? Úgy tűnik, ezek oka egy kis genetikai rés, aminek kellemetlenségét, csalódásait mindenkinek magának kell viselni. És ezért van az, hogy szinte mindenki tökéletesebb külsőt szeretne magának, mint amit génjeitől kapott. És ezért képes a média vagy az esztétika olyan testkép mintát adni, amit a többség csak implantátumokkal, műtétekkel vagy hormonkészítményekkel érhet el. A programsorozat a Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet támogatásával valósul meg.
Kép-szöveg: Szűcs Károly
