Kultúra
Az egyetemes imahét üzenete
Valaki lehet istenhívő vagy hitetlen, de az tagadhatatlan, hogy a Bibliát olvasva vagy a papok, lelkészek történeteit hallgatva a szeretet és a morál egyetemes tanulságaival találkozunk. Számomra ma már csak a vallások és művészetek képviselik ilyen tisztán és töményen ezeket az örök emberi értékeket. Január közepén egy héten át, a különböző halasi felekezetek képviselői minden nap közös alkalmakat, közös megemlékezést tartottak. A különböző felekezetű hívek előtt prédikáló egyháziak a testi és lelki szomjúság témakörét járták körül. Az ökumené, az egyetemesség, az egymás iránti figyelem és a közös előadások, imádságok nem csak a felekezetek közeledését hozta, de a kereszténység egyetemes értékeire is felhívta a figyelmet. Dányi-Nagy Márió, fiatal református lelkész, az egyik előadó osztotta meg velünk gondolatait.
- Korábban volt-e már egységes tematikája az imahétnek. Az idén a víz, elletve a testi és lelki szomjúság volt, amely miden nap az előadások fő témája volt. Bibliai történettel élve ez a samariai asszony és Jézus Krisztus találkozása a kútnál.
-Minden évben volt valamilyen tematika, de nem ugyan az a történet egész héten át. Volt egy szlogen, de ehhez különböző történeteket lehetett keresni a Bibliából. Az idén minden esetben a samariai asszony bibliai eseményeit idéztünk fel, így a különböző felekezetek elmélyülhettek ugyanabban a történetben. Korábban például a kitaszítottakról szólt az imahét. Az idén a samariai asszony történetén keresztül a lelki szomjúság lett a fő téma. Ma fogyasztói társadalomban élünk és hiába van rengeteg tulajdonunk, mégis, valami nagyon hiányzik a lelkünknek. Ez a történet ezért rezonált az emberekkel.
- Ha jól értem a samariai asszony és Jézus történetét, itt arról is szó van, hogy először egy olyan nő viheti hírét Jézus isteni, messiási bizonyosságának, aki szexuális bűnben él és házasságon kívüli kapcsolatokat létesít.
-Ennek nagy jelentősége van. Egy méltatlan ember a hírvivő, aki sem nem szent, sem nem egy tanult valaki. Ez egy jó hír minden keresztény embernek, hogy nem kell sem szentnek kenni, sem teológiát végezni, hogy valaki tovább tudja adni a krisztusi üzenetet. Másrészt az egy forradalmi történet, hogy mindezt egy nő csinálja. Egy nő szava nem volt érvényes a bíróságon, nem tekintették őket a férfiakkal egyenlőnek. Csodálkoztak is, hogy Jézus miért beszél egy nővel? Az üzenet számunkra, hogy azok, akiket másodrangú vagy bűnös embereknek tartunk, ezek Jézus számára semmiben nem különböztek a többi embertől.
- Az Ótestamentumban az Úr, azaz Isten, ha valaki bűnt követ el, megbünteti azt. A büntetéssel szemben az Újtestamentum szellemisége más. Itt Jézus a szeretetet és megbocsátást képviseli.
-Ez nagy vonalakban igaz. Az Ószövetségben is sok esetben a könyörület, az irgalom jellemzi Istent, nem csak büntet. De Jézussal valami új jön el. Az ő kereszthalála kioltotta Isten haragját. Ezért ezt követően Isten kegyelmével és a megbocsátásával találkozunk.
- Térjünk vissza az ökumenikus imahétre. Itt a római katolikusok, reformátusok, evangélikusok és baptisták egymás imatermeiben prédikáltak, mindenki a másik otthonában képviselte saját vallása nézeteit. Mi ennek a jelentősége? Nem olyan régen, még szemben álltak egymással a keresztény felekezetek.
-Abban látom ennek a jelentőségét, hogy az ökumenikus imahét megünneplése annak a felekezetek közti közeledésnek, ami Halason jelen van. Itt különösen jó a felekezetek közti viszony. Pár évtizeddel ezelőtt, ha egy református lelkész bement a katolikus templomban, akkor, mint a rossz képviselőjét, kifüstölték onnan. És a másik oldal ugyanígy: ha egy katolikus pap bement a protestáns templomba, akkor automatikusan elveszítette papi státuszát. Azóta rengeteget javult a helyzet. Az ökumenikus imahét nem csak formális esemény. Az idén például a különböző egyházak képviselői egy zenekarban játszottak. Az együtt muzsikálás a közös szellemiséget jelezte. Én is tapasztaltam korábban a felekezetek közti ellentétet. Mikor középiskolás koromban készültem a teológiára, akkor a lelkészem azt mondta, hogy katolikus papban soha ne bízz. Ma már keresztény ember hozzáállása ez nem lehet.
-Abban látom ennek a jelentőségét, hogy az ökumenikus imahét megünneplése annak a felekezetek közti közeledésnek, ami Halason jelen van. Itt különösen jó a felekezetek közti viszony. Pár évtizeddel ezelőtt, ha egy református lelkész bement a katolikus templomban, akkor, mint a rossz képviselőjét, kifüstölték onnan. És a másik oldal ugyanígy: ha egy katolikus pap bement a protestáns templomba, akkor automatikusan elveszítette papi státuszát. Azóta rengeteget javult a helyzet. Az ökumenikus imahét nem csak formális esemény. Az idén például a különböző egyházak képviselői egy zenekarban játszottak. Az együtt muzsikálás a közös szellemiséget jelezte. Én is tapasztaltam korábban a felekezetek közti ellentétet. Mikor középiskolás koromban készültem a teológiára, akkor a lelkészem azt mondta, hogy katolikus papban soha ne bízz. Ma már keresztény ember hozzáállása ez nem lehet.
- Azt gondolom, nem teheted meg, hogy ne bízz a másik emberben, legfeljebb ráfizetsz, de vállalni kell.
-A samariai asszony története ismét ide kapcsolódik. Teológiai különbségeik miatt a zsidók utálták a samariaiakat. Soha nem bíztak bennük, nem mentek közel hozzájuk, pedig egymás közvetlen szomszédságában éltek. Jézus ennek ellenére egy nőt és egy olyan nép tagját választja, amelyikről azt gondolták, hogy semmi jóra nem képes.
- Ez a morális ítéletek terepe. Aktualizálva az erkölcs helyzetét, úgy érzem, hogy ma van az egyszerű, magánemberi becsület, van a jog paragrafusa és ítélete, ami sokszor messze áll a morális igazságtól. Úgy érzem, hogy az etikai igazságot már csak a vallások és néha a művészetek képviselik.
-Az igaz, a vallás történetei és a Biblia ennek letéteményese. De boldog lennék, ha elmondhatnám, hogy az egyházban mindig nagyobb jóság uralkodik, mint rajta kívül.
- Én nem az egyházról, mint intézményről beszélek, hanem magáról a vallásról.
-A vallásos embernek van egy olyan erőforrása, ami nélkül nem lenne képes jó életet élni. Ez abból az erőforrásból táplálkozik, hogy tudja, nem muszáj jó életet élnie, mert nem az alapján szereti Isten, hogy ő jó, és ez falszabadító erő. Olyan erőforrás ez, ami nagy-nagy kincs. Aki nem képes felszabadult lenni, annak görcsösen kell jónak lennie. De abból eltűnik az őszinteség és természetesség.
-A vallásos embernek van egy olyan erőforrása, ami nélkül nem lenne képes jó életet élni. Ez abból az erőforrásból táplálkozik, hogy tudja, nem muszáj jó életet élnie, mert nem az alapján szereti Isten, hogy ő jó, és ez falszabadító erő. Olyan erőforrás ez, ami nagy-nagy kincs. Aki nem képes felszabadult lenni, annak görcsösen kell jónak lennie. De abból eltűnik az őszinteség és természetesség.
- Számomra ez azt jelenti, hogy az embernek mindenképp kell egy, a mindennapi nyűgök fölött álló, azt mégis átható norma. Ez független az egyháztól és minden intézménytől. A Biblia egyes részei több, mint háromezer év óta változatlan emberi normákat képviselnek, melyek máig érvényesek. Ami számomra nagyon vonzó a Bibliában, hogy nem muszáj istenhívőnek lenned ahhoz, hogy ezeket az örök értékeket és normákat felfedezd benne. De ez egyben a vallás szellemisége is. Számomra a Biblia valóban A könyv, amiben kalandregénybe illő, izgalmas részletek váltakoznak az unalmas leszármazási táblázatokkal. De mindenek előtt az emberi normák és az emberi természet gyűjteménye. Ezekkel a normákkal mindig Isten szembesíti az embereket.
-Pál apostol írja valahol, hogy a „betű megöl, a lélek megelevenít”. A Biblia maga is arra szólít fel, hogy ne a betűjéhez, hanem a szelleméhez ragaszkodjunk. Jézus ezt nagyon radikálisan és felháborító módon csinálta, mert néha ellene ment a bibliai előírásoknak a szeretet magasabb rendű parancsa érdekében. Ebben viszont a vallásoknak is nagyon el kellene gondolkodni, mert néha ugyanazt csináljuk, mint a farizeusok (a zsidók egy kiközösítő vallási csoportja). Néha felháborít bennünket Jézus, miközben görcsösen ragaszkodunk bizonyos bibliai normákhoz, és elfelejtjük a szeretet parancsait.
- Végül beszéljünk a két héttel ezelőtti ökumenikus hét előadásairól.
-Ezek istentiszteletek voltak, a katolikusok számára azonban nem volt teljes értékű, csak egy találkozó, mert a misékhez hasonlóan nem volt szent áldozás. Az idén a római katolikus közösség imatermében kezdtünk, voltak előadások a baptisták otthonában és nálunk, reformárusoknál fejeztük be az imahetet. Mindig a másik közösség képviselője prédikált, mint aki otthon volt. Ezeken az egyórás találkozókon a különböző gyülekezetek hívei egymás mellett ülve énekeltek és hallgatták a beszédeket. Édes Árpád református elnök-lelkész nyitotta meg az imahetet a katolikusoknál. Ő arról beszélt, hogy Jézusnak át kellett mennie Samarián. Néha olyan helyre küld Isten bennünket, amit leginkább lenézünk, de ennek is meg van az értelme. Friebert Tibor baptista lelkész a samariai asszony bűnösségéről beszélt, amit Jézus feltár és mégis megbízik benne. Fontos, hogy szembe merjünk nézni saját bűnösségünkkel. Bödecs Pál református lelkész arról beszélt, hogy szomjúhozni emberi dolog. Ez emberi lényegünkhöz tartozik, és együtt kell keresnünk forrást. Én is valami hasonlóról értekeztem az előadásomban. Szécsényi Attila római katolikus pap Jézus és a samariai asszony vitájának, majd kölcsönös bizalmának történetét vázolta fel. Ennek következtében az asszony Jézus híve lesz, és vízmerítő korsóját is otthagyja a kútnál, hogy ezentúl bárki ihasson a kútból. Ez már Berki József római katolikus előadásának volt témája. Honti Irén evangélikus lelkész arról beszélt, hogy a bűnös asszony megtérésével Jézus örökre eltüntette a nő belső szomjúságát. Dr. Finta József, római katolikus pap előadása zárta a rendezvényt. Ő arról beszélt, hogy a bűnös és hitetlen asszony tanúságtétele nyomán sokan Jézus híve lettek a samariaiak között.
Az idén egy jelképes újdonsága is volt az ökumenikus imahétnek. Egy alkalommal, bevonuláskor a hét előadói felvettek egy-egy kancsó vizet, amit egy tálba öntöttek. Ez kifejezte egységünket, és az imahét szellemiségét, azt, hogy egy ügyet szolgálunk, testvérek vagyunk, és együtt szomjazunk.
Szűcs Károly
{facebookpopup}
