Lótartás a Kiskunságon
Újabb, március 1-ig nyitvatartó időszaki kiállítással várja a közönséget a Thorma János Múzeum. A Lótartás a Kiskunságon című tárlat megnyitóját szeptember 25-én tartották.
Szakál Aurél igazgató üdvözölte a múzeum nevében a közönséget. A bemutatott gyűjtemény a népi lótartás emlékanyagát tárja az érdeklődők elé. Megismerhetjük belőle a lovak gondozását, szaporítását, nevelését, felhasználását, betegségeit, a pásztorépítményeket, valamint a lovak leírását nemük, fajták, koruk, termetük szerint. Ugyanebben a témában jelent meg Nagy Czirok László: Lótartás a Kiskunságon című könyve tavaly év végén. Képanyagából rendezte a kiállítást Szakál Aurél és Gyarmati Andrea. A tárlatot Farkas László, Szabó Krisztina és Valentiny- Dóra Csilla készítette.
A rendezvényen Fülöp Róbert polgármester köszöntötte a látogatókat. Kifejezte örömét, hogy milyen sok a múzeumbarát. A múzeum csapata aktív és sok olyan alkalom fűződik munkatársaihoz, amivel színesítik a város kulturális életét. A kiállítás anyagából egy helyi cégért emelt ki, melyet sikerült megőrizni az utókornak.
A megnyitón a közreműködött a Kiskunhalasi Városi Vegyes Kar Faddi Istvánné vezetésével. A kórustagok dalcsokorral érkeztek Nagy Czirok László gyűjtéséből.
Bartók László, a parádfürdői Cifra istálló nyugalmazott méntelepvezetője mondott beszédet. Megosztotta halasi kötődését is a közönséggel.
- Az egri könyvtárból Nagy Czirok László Pásztorélet a Kiskunságon című könyvét kölcsönöztem ki tizenévesen. A Kiskunság néprajzosa megakadályozta, hogy a lovas fogalmak eltűnjenek – fogalmazott. – Minden nemzet, amelyik a lóval kapcsolatba került lovas nemzetté vált. A mi javunkra íródik, hogy a mi lovas kultúránk a világon az egyik legszerteágazóbb. A magyar huszárság mintájára alakította ki könnyűlovasságát a világ –hangsúlyozta.
További érdekes képek a megnyitóról ITT.
Kép-szöveg: Pál László
