Panni, Tünde és a többi veterán
Több mint 50 motor található abban a soltvadkerti Motormúzeumban, amely három barát álmát váltotta valóra még az elmúlt év végén. A fiúk Tóth Gábor, Dudás Csaba és Tóth István „Csitta” egyenként is megszállottjai a régi motoroknak. Az udvarokban, garázsokban tartott motorok akkor kapták meg állandó és közös helyüket, amikor Soltvadkert város állandó helyiséget biztosított ezek az értékes matuzsálemeknek.
A régi Művelődési Ház pincehelyiségében sorakoznak fel a szebbnél – szebb motorok. A betérőket azonnal egy különlegesség, egy Dongó-motoros gokart fogadja, amelyet egy nagypapa készített a 60-as években az unokájának.
A gyűjtemény legrégebbi darabja egy Csepel gyártmányú WM 98-as, amely 1938 környékén járta a magyarországi utakat.
Itt szinte minden motorhoz, kiegészítőhöz tartozik valamilyen történet. Ezzel az utánfutó motorkulival például tulajdonosai megjárták fél Európát. Az olasz és horvát tengerparttól kezdve a lengyel Tátrába is elvitte a házaspár holmijait ez motor utánfutó.
A SACHS 1942-ben gyártották Németországban, és futármotorként teljesített szolgálatot a II. világháború idején. Az igazi ritkaság eredeti festéssel és üzemképes állapotban található meg a Motormúzeumban.
S ha már a ritkaságoknál tartunk, meg kell említenünk, ezt a piros SIMSON KR50-est. A Schwalbe ősét Magyarországon nem forgalmazták. Úgy került hazánkba, hogy a Németországban dolgozó honfitársaink, beleszerettek és behozták. Nagyon kevés van belőle itthon, ezek egyike látható a soltvadkerti múzeumban.
Igazi régiség, ez az SHB 98-as matuzsálem is, mely az 1939-es évben készült Shweitzer Henrik budapesti gyárában. A kerékpárgyáros jól felmérte az akkori piaci igényeket, melyek egyre jobban igényelték a motorizált járműveket. Motorblokkot kapott a járgány, és úgy forgalmazták. Érdekessége, hogy a II. világháborúig 100 cm3 alatt és 37,5 kg súlyig, nem kellett jogosítvány az ilyen kétkerekűekre. Így ez a szabályoknak megfelelve 98 cm3-es, és 37 kg súlyú.
Különleges darab ez a Postás Danuvia DMV 125-ös is, mely egészen a nyugdíjazásig szolgálta tulajdonosát, egy postást. A bácsi nyugdíjazásával az öreg járgány is nyugállományba vonult. A gyári motor 1963-ban készült a Magyar Posta részére, hivatalos iratokkal, sisakkal együtt tekinthető meg a tárlatban. 
Mint az egyik tulajdonos, Tóth Gábor elmondta, a szombatonként 14 és 18 óra között nyitva-tartó, ingyenesen látogatható múzeumot egyre többen keresik fel nemcsak a környékből, hanem az ország minden területéről. Ott jártunkkor épp dunaújvárosi és dunaföldvári motorosok tértek be a Hősök tere 1. szám alatt található kiállító helyre. Mint elmondták, többektől hallották már, hogy milyen csodák láthatók itt. Egy kellemes kirándulás remek alkalmat teremtett arra, hogy személyesen is meggyőződjenek erről.
Pannik és Tündék, Csepelek és Pannóniák, oldalkocsis és kétüléses motorok, kiegészítők, könyvek és régi motoros ruhák várják a látogatókat Soltvadkerten. Ahogy képeinken is látszik nemcsak a felnőttek számára, hanem kisgyerekes családoknak is hatalmas élmény egy ilyen látogatás. Múltunk része, amelyre vigyáznunk kell.
Vadkerti Mónika
