Petőfi 200 – Talpra magyar!

Thorma János főművének részletes bemutatását Petőfi születésének kétszáz éves jubileuma teszi időszerűvé. A nagyméretű történelmi tabló egyedülálló a magyar művészet történetében.

A Habsburg-monarchia időszakában a hatalommal szemben mutatja fel Petőfi márciusát – adta hírül a múzeum. - A kiállítás elsősorban a festmény keletkezés-történetének, utóéletének és művészettörténeti értékelésének bemutatására vállalkozik a nagyközönség számára – ismertette az intézmény.

A Halas Concert Band műsorát követően Bányai Gábor országgyűlési képviselő köszöntötte a megjelenteket. Kiemelte a múzeumban található Thorma-alkotás, a Talpra magyar! jelentőségét.

- Ez a kép rendkívül fontos a halasiaknak és minden magyarnak, aki szereti a hazáját. Ott vannak rajta a szimbólumok, amiket a szívünkbe tudunk zárni. Mi, magyarok mindig hallgattunk Petőfi szavára, ha hí a haza – fogalmazott beszédében Bányai Gábor.

A Talpra magyar! Loridon Ákos, a KRK Szilády Áron Gimnázium 10. c osztályos diákja előadásában hangzott el. A szavalatot követően dr. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár lépett a mikrofonhoz a díszteremben.

- Petőfi lendülete évszázadok múltán sem vesztett sodrásából. A Petőfi-életmű titka, hogy a nemzet mindig megtalálta benne a kapaszkodót – mondta.

Szakmai értékelőt dr. Hessky Orsolya, a Nemzeti Galéria főmuzeológusa tartott. Megosztotta a hallgatósággal, hogy Thorma János kedvenc költője Petőfi Sándor volt.

- Thorma János a Talpra magyar! című festményén kisebb megszakításokkal élete végéig dolgozott. Pályafutása minden tudását mozgósította. Találják meg benne, ami maradandó élmény mindannyiunk számára! – tanácsolta dr. Hessky Orsolya.

Tárlatvezetést Kollarics Gábor, a Thorma János Múzeum művészettörténésze tartott. Rámutatott, ez a kép egy ébresztő a szabadság kivívására.

- Thorma a nyilvánosság elé nem tárta életében a festményt. Két hónappal a halála után láthatták először. Úgy gondolom, hogy a végrendeletének szánhatta. Ez a kép teljesen magányos alkotás az addigi művészettörténetben. Két tekintetben sincs párhuzama. Az egyik, hogy a festők nem nagyon nyúltak a félmúltbeli eseményekhez, amikor még élnek a szereplők. Megosztó témának számított. A nemzeti romantika és a törökkor felé fordultak inkább. A másik meg az, hogy 1848. március 15. megjelenítése monumentális történeti festményen példa nélküli – hangsúlyozta Kollarics Gábor.

A rendezvény dr. Hoppál Péter kezdeményezésére közös énekléssel ért véget. A kultúráért felelős államtitkár zongorakíséretével szólalt meg a Nemzeti dal Petőfi Sándortól. Kiskunhalas város ajándékát Fülöp Róbert polgármester adta át dr. Hoppál Péternek.

További részletek az eseményről a Halasi Tükör hetilap február elsejei számában.