Romsics Ignác saját és a magyarság sorsfordító történéseiről (galéria)
Romsics Ignác akadémikus tartott előadást augusztus 31-én 17 órakor a Thorma János Múzeumban. Az előadás során a szerző bemutatta a közönség számára: a „Trianon másodszor - Az 1947-es párizsi békeszerződés” és a „Hetven év - Egotörténelem 1951-2021” című két könyvét. A Széchenyi-díjas történész, egyetemi tanár előadására megtelt a múzeum nagyterme.
Romsics Ignác, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja fő kutatási területe a 20. századi történelem. Mint Szakál Aurél szervezőtől (korábbi múzeumigazgató) megtudtuk – aki Romsics Ignác előadását felvezette – az előzetes érdeklődés miatt választotta a két kötet bemutatását a történész. A Halason már többször előadást tartó egyetemi tanár a „Hetven év - Egotörténelem 1951-2021” című kötettel kezdte, prezentációval kísért előadását.
Romsics Ignác történész előadását Szakál Aurél vezette fel
Az"Egotörténelmem" első kötete arról szólt, hogyan lett történész Romsics Ignác. A második, a „Hetven év - Egotörténelem 1951-2021” arról, hogy milyen történész lett. Miként végezte a munkáját a modern magyar történelem kutatójaként, kutatásszervezőként, különböző könyvkiadók szerzőjeként és sorozatszerkesztőjeként, hazai és külföldi konferenciák előadójaként, rádió- és tévéműsorok szereplőjeként és a különböző hazai és külföldi egyetemek oktatójaként.
Megtelt érdeklődőkkel a múzeum nagyterme
Romsics Ignác Kiskunhalashoz viszonylag közel, a Kalocsa környékén található Homokmégyen született és Alsómégyen nőtt fel. A középiskolát az akkor I. István Gimnázium néven jegyzett egykori jezsuita tanintézetben végezte, amely közelében, a valamikori NÉKOSZ-os, Hunyadi János Fiú Kollégiumban töltött négy évet. Az előadó teremben többen is ültek a közönség körében, akik a történész által nagyra tartott kalocsai oktatási intézmények padjait koptatták.
Romsics Ignác alsómégyi házukat mutatja a korabeli térképen
Romsics Ignác előadása során a középiskolás évek után az egyetemi tanulmányait, majd történészi pályájának kezdetétől napjainkig dolgozta fel életútját, kiemelve néhány különleges történetet, emblematikus életeseményt. Ilyen volt például a meg nem jelent Magyar Nemzet interjú vele, vagy a Mihail Gorbacsovval történt személyes találkozója egy Egyesült Államokbeli protokoll eseményén, a vele váltott egy mondattal. A történész azt is „töredelmesen bevallotta” (közönségében a hangsúly derültséget váltott ki), hogy 1991-ben egy Soros György alapítvány támogatásának köszönhetően jutott ki Washingotnba tanulmányokat végezni az amerikai béketervekkel összefüggésben.
Romsics Ignác, az egykori "hunyadis" diák, középiskolás portréja előtt
A személyes és szakmai életét feldolgozó előadása után a magyarságot különösen érdeklő kötetének áttekintésére tért át, ez pedig „Trianon másodszor - Az 1947-es párizsi békeszerződés” című könyve. A második világháborút lezáró, 1947. február 10-én aláírt magyar békeszerződés egyetlen apró eltéréssel visszaállította Magyarország 1938 előtti, a trianoni békeszerződésben megállapított határait. Ez természetesen sok-sok háttéralkuval történt a hivatalos és deklarált diplomáciai események színfalai mögött. Ez számos érdekességet rejtett, amit nagy alapossággal dolgozott fel Romsics Ignác.
A közönség soraiban az egyk, szintén volt "hunyadis" diák, Dr. Vancsura János főorvos
Ebben a kötetben Romsics Ignác a második világháború alatt kezdődött és 1947-re befejeződött döntéshozatali folyamatot, a párizsi békekonferencia előzményeit és döntéseit, a magyar delegáció működését és a különböző bizottságok vitáit rekonstruálja a rendelkezésre álló magyar és külföldi szakirodalom felhasználásával, valamint új forráscsoportok bevonásával. A kötet a korábban Az 1947-es párizsi békeszerződés címmel megjelent könyv újrakiadása.
A be és a kitelepítettek becsült száma 1945 és 47 között térképen
A két téma után a közönség választhatott, hogy kérdezz-felelek formában egy kötetlen beszélgetést folytassanak-e vagy bízzák magukat az előadóra egy szabadon választott, általa javasolt témakörben való előadásra. Szakál Aurél segített eldönteni a kérdést és az utóbbi opció mellett maradt Romsics Ignác. Az előadások tartalmát adó kötetekből olvasóink sok hasznos információt megtudhatnak a történész személyes és szakmai pályafutásáról, valamint a magyarságot oly annyira feszítő trianoni határok másodszori rögzítéséről.
A magyar határokról a nagyhatalmak döntöttek, amelynek két meghatározó vezetője Sztálin és Churchill voltak
Kép-szöveg: Kovács Iván
