Miért szeretem...? - Fuchs Roland
A hét verse

Miért szeretem...? - Fuchs Roland

Ezen a héten Fuchs Roland, a kiskunhalasi Dead Seattle együttes dobosa mondja el, miért áll hozzá közel az alábbi költemény.

 











Csokonai Vitéz Mihály: A reményhez

Főldiekkel játszó
Égi tűnemény,
Istenségnek látszó
Csalfa, vak Remény!
Kit teremt magának
A boldogtalan,
S mint védangyalának,
Bókol úntalan.
Síma száddal mit kecsegtetsz?
Mért nevetsz felém?
Kétes kedvet mért csepegtetsz
Még most is belém?
Csak maradj magadnak!
Biztatóm valál;
Hittem szép szavadnak:
Mégis megcsalál.

Kertem nárcisokkal
Végig űltetéd;
Csörgő patakokkal
Fáim éltetéd;
Rám ezer virággal
Szórtad a tavaszt
S égi boldogsággal
Fűszerezted azt.
Gondolatim minden reggel,
Mint a fürge méh,
Repkedtek a friss meleggel
Rózsáim felé.
Egy híjját esmértem
Örömimnek még:
Lilla szívét kértem;
S megadá az ég.

Jaj, de friss rózsáim
Elhervadtanak;
Forrásim, zőld fáim
Kiszáradtanak;
Tavaszom, vígságom
Téli búra vált;
Régi jó világom
Méltatlanra szállt.
Óh! csak Lillát hagytad volna
Csak magát nekem:
Most panaszra nem hajolna
Gyászos énekem.
Karja közt a búkat
Elfelejteném,
S a gyöngykoszorúkat
Nem irígyleném.

Hagyj el, óh Reménység!
Hagyj el engemet;
Mert ez a keménység
Úgyis eltemet.
Érzem: e kétségbe
Volt erőm elhágy,
Fáradt lelkem égbe,
Testem főldbe vágy.
Nékem már a rét hímetlen,
A mező kisűlt,
A zengő liget kietlen,
A nap éjre dűlt.
Bájoló lágy trillák!
Tarka képzetek!
Kedv! Remények! Lillák!
Isten véletek!

 

- A fenti verset meg általános iskolás koromban ismertem meg irodalomórán. Ez volt az egyetlen olyan, amit két-három elolvasás után meg tudtam jegyezni könnyen. Személyesen kötődtem a vershez, akkoriban nagyon tetszett egy lány, de el kellett költözniük másik varosba, én pedig reménykedtem, hogy valaha viszontláthatom.

Irodalom írásbeli érettségin is pont ezt a verset kaptam. Elemeznem kellett, és bevillantak az általános iskolás évek. A reményhez reménykedtem, hogy minden jegyem görbülni fog a bizonyítványban.

Így 33 évesen is sokszor gondolok a költeményre bizonyos szituációkban, legyen az magánélet, munka, szórakozás…

A mostani zenekarom alapításakor is eszembe jutott, hogy minden simán menjen. Minél előbb összeálljon a csapat, és sikerült összehozni a Dead Seattle együttest.

Pál László rovata