Állandó szellemi kihívás a munkánk
A hét arca

Állandó szellemi kihívás a munkánk

Péter Imréné magyar-orosz szakos tanárként kezdte a pályáját, majd a rendszerváltás idején tovább képezte magát és német nyelvből is diplomát szerzett. Jelentős szerepet vállalt a Kronach városával létrejött partnerség kialakításában. Nyugdíjasként is aktív szakmai életet él. Jelenleg a Csipke Hotel marketing munkatársa és idegenvezetője. Több évtizedes kiváló és példaértékű szakmai munkájáért  Pro Urbe-díjat vehetett át a képviselő-testület döntése alapján. Erről is kérdeztem Péter Imrénét, aki egykori tanítványaként felajánlotta, hogy tegeződjünk.

 

 

- Mit éreztél, mikor megtudtad, hogy Pro Urbe-díjas leszel?

- Először nem akartam elhinni, mert egyáltalán nem számítottam rá. Másrészt viszont nagyon megtisztelő, hogy ilyen módon is elismerik a munkámat.

- A díjat a város napján vehetted át. Hogyan készültél a jeles alkalomra?

- Itthon volt a családom, ez a legnagyobb örömöm. Meghívtam a díj átadására a barátaimat, kedves ismerőseimet is, akik szerintem mind hozzájárultak ahhoz, hogy éppen engem javasoltak erre az elismerésre.

- Generációkat oktattál, neveltél Kiskunhalas iskoláiban. Mindig is pedagógus akartál lenni?

- Igen, mindig, a szó legnemesebb értelmében. Persze voltak más opciók is arra az esetre, ha nem vettek volna fel a tanárképző főiskolára. Stewardess vagy idegenvezető. Mivel alacsony vagyok, az első nem igen jöhetett szóba, a második pedig szintén megvalósult. Azt kezdettől fogva tudtam, hogy nyelvekkel szeretnék foglalkozni.

- Az oktatásügy valamelyest olyan, mint a foci. Sokan véleményt nyilvánítanak, és úgy vélik, értenek is hozzá. Milyen előnyei és milyen hátrányai vannak a pedagógus pályának?

– A jó szándékú, megoldást kereső véleménynyilvánításra szerintem nagy szükség van. A több mint négy évtizedes pályám során az együttműködés és a jó kompromisszumok híve voltam. Ez korántsem jelenti azt, hogy mindig minden simán ment, de az évek alatt azt tapasztaltam, ha hiteles maradsz és megteszel mindent a megoldás érdekében, azt előbb-utóbb méltányolják. Visszatekintve, a pedagógus pálya feltétlen előnyének tartom a folyamatos megújulásra való késztetést. Tulajdonképpen állandó szellemi kihívás a munkánk.Hátrányok? Egyéni megítélés kérdése, ki mit tart annak. Kitartó munkával a hátrányból előnyt is lehet kovácsolni.

- Nyugdíjas korodig a szakmában maradtál. Mi a legfőbb szépsége ennek a hivatásnak?

- Igen, elkötelezetten pedagógus maradtam, még a második szakmámban is az vagyok, mondják rólam sokan. A tudás megfelelő átadása, az értékek közvetítése számomra alapkövetelmény.

„Szórd szét kincseid – a gazdagság legyél te magad.” – Weöres Sándornál szebben nem tudom megfogalmazni.

- Jelentős szerepet vállaltál a kronachi testvérvárosi kapcsolat kialakításában. Honnan és hová fejlődött a partnerség?

- Több mint húsz éve vagyok jelen intenzíven a testvérvárosi kapcsolatépítésben. Jó látni, hogy két kolléga személyes találkozása hogyan fejlődött sokszínű, több területen is kiváló lehetőséget kínáló városi együttműködéssé. A diákkapcsolatokat szervező iskoláknak, a közreműködő kollégáknak különösen nagy szerepe van a testvérvárosi kapcsolatok intenzitásában.

- Jelenleg a Csipke Hotel marketing munkatársa és idegenvezetője vagy. Hogyan jött az életedbe ez a szintén sokoldalú tevékenységet igénylő szállodai munka?

- Váratlanul. Az elődöm a kisfiával van GYES-en, és szükség volt németül beszélő munkatársra a szállodában. A vendégekkel való foglalkozás, a programok szervezése, az idegenvezetés az eddigi tevékenységem szerves folytatása, a szállodai marketing tevékenység viszont új, nagy kihívás számomra. Próbálkozom, nap mint nap tanulok valami újat. Azt már látom, hogy ez a munka állandó jelenlétet és rendkívül sok energiát igényel.

- Milyen megvalósításra váró tervek vannak még a tarsolyodban?

- Tagja vagyok egy nemzetközi női szervezetnek. Számomra ez is a kapcsolatépítésről és barátkozásról szól. Szeretnék jól megtanulni angolul is, amire itt nagyszerű lehetőségem van. Mindig is fontosnak tartottam a külföldön élő magyarokkal való kapcsolatfelvételt és együttműködést. Jelenleg éppen magyar kötődésű, ausztrál diákoknak segítek felkészülni az ottani magyar nyelvi érettségire és megismertetni őket a magyar kultúrával, hagyományokkal.

Szeretek utazni, sokféle emberrel találkozni, idegen országokat, kultúrákat felfedezni, új dolgokat megtapasztalni. A családomnak és a baráti körömnek a jövőben is szívesen szervezek ilyen felfedező utazásokat. Őszre várjuk a második unokánkat, úgyhogy boldog nagymamai teendők is várnak rám.

Pál László

Fotó: Anda Péter, Pál László

Még több cikk

A KNKSE-től a Ferencvárosig

A KNKSE-től a Ferencvárosig