Mindig van kivel zenélni
Bende Béla középiskolás kora óta zenél. A kiskunhalasi dobos pályája igazából Budapesten indult a beat hőskora idején. Több mint fél évszázados zenei múltra tekinthet vissza sok szép emlékkel. Ötvenhárom éve lép fel, ebből harmincötöt hivatásos zenészként élt meg.
- Amikor dúlt a beat, engem is megfogott. Már általános iskolás koromban megismerkedtem a későbbi zenésztársaim közül Nagyapáti Antallal, Németh Buhin Lászlóval, Kunhalmi Istvánnal és Nyerges Zoltánnal. Engem akkor még inkább a sport érdekelt, gimnazistaként viszont már én is zene közelbe kerültem. Egy baráti társaságba jártunk, iskolai rendezvényeken hallgattam őket. Fél év után váltottam, Budapestre kerültem az Országos Szakipari Vállalathoz. A kollégiumához tartozott egy bár is, ahol a különböző zenei tudással és tehetséggel rendelkező fiatalok zenélhettek. Engem is kiválasztottak, elméleti és gyakorlati oktatásban részesültem. A zenészek és együttesek akkor még szerették és segítették egymást. Egy ideig együtt ment a bárzenész és a beatzenész pályafutásom.
- Melyik volt az első zenekarod?
- A Florida. Rajtam kívül mindenki budapesti volt az együttesben. Az akkori nagyok slágereit adtuk elő, egyszer Halason is játszottunk a művelődési házban és nagy sikerünk volt. Sokat és sokfelé zenéltünk akkoriban. Meghívást kaptam egy balotaszállási húsvéti bálba, ami megváltoztatta az életemet. Megismerkedtem ott egy lánnyal és hazahúzott a szívem, 36 évet éltünk együtt.
- Milyen zenekaraid voltak Halason?
- Itt először a Syriusban játszottam, azután a Rollys következett. Utána ismét váltottam és vendéglátóztam. Szipán Ferenccel kezdtem 69-ben az Alföldi étteremben, ami az egyedüli tánczenés szórakozóhely volt akkoriban. Az Országos Szórakoztatózenei Központban 1971-ben vizsgát tettem, onnantól kezdve hivatásos zenész lettem. Átszerződtem az Ezerjó étterembe, mellette a modern rockot játszó Fix együttes tagja voltam. Később, 1973-ban saját zenekart alapítottam, a Sóstó Csárdában muzsikáltunk. Jöttek a felkérések, egymást váltották a helyek, 2006-ig folyamatosan vendéglátóztam. Akkor úgy döntöttem, nyugdíjazom magam. Állandóan nem muzsikálok, de azóta is mindig van kivel zenélni alkalmi rendezvényeken. Nyolc éve jazzt is játszom, sőt fúvós zenészekkel is színpadra léptem. A Rézangyalok megszűnéséig két zenekarban is játszottam.
- Működő zenekarod a Tegnapi Emberek.
- Posztobányi Laci régi külföldi slágerekre írt magyar szövegeket. Eleinte úgy volt, hogy ő is énekli őket, azután zenekar alakult köré, így élőben, koncerteken is megszólalhat a produkció. Hét fős az együttes. Nánai Ádám Budapesten tanul, hatan viszont itt játszunk: Csorvási Zoli, Posztobányi Laci, Prácza Zoli, Szőry Jani, Vladár Károly és én. A 60-as, 70-es évek híres rockzenekaraitól játszunk. Olyanoktól, mint a Steam, Moody Blues, a Credence Clearwater Revival, a Beatles, a Rolling Stones, az Eagles, Tommy James and The Shondells, a Uriah Heep, a Tremeloes, az Animals, a Monkies, a Bee Gees.
- A Tegnapi Emberek a jelen korban muzsikál. Múlt és jelen találkozása az együttes zenei munkássága.
- Chris Andrews: Yesterday Man, azaz Tegnapi Ember című dalából jött a nevünk némi ötletelés után. Rendszeresen próbálunk, játszunk. A műsorunkban az eredeti alapok szólalnak meg saját elképzeléseinkkel fűszerezve. Legközelebb március 29-én este játszunk a MÁV Szakiban.
- Legújabb formációd a jazzt játszó Heart Jammers Company. Kiskunhalason, a Közösségek Házában március 21-én 19 órakor mutatkoztok be. Kik muzsikálnak veled az együttesben? Mire számíthat, aki jegyet vált a koncertre?
- A formáció zongora-szinti, basszus-gitár, dob és ének. A stílus annyiban saját és érdekes, hogy teljesen egyéni elképzeléseink alapján hangszereltük meg az egyébként jazzt szeretők által ismert standard számokat. A változatos ritmusok és zenei improvizációk, amik az ismert dallamoknak új ízt, új hangzást, dinamikát adnak, érdekessé, változatossá, a mai kor igénye szerint érdekfeszítővé teszik a zenekar játékát.
Kép-szöveg: Pál László