Miért szeretem...? - Jeszenszky-Sebők Judit
Ezen a héten Jeszenszky-Sebők Judit, a Lyra együttes énekesnője mondja el, mi köti szívét az alábbi költeményhez.
Kányádi Sándor: Álom
Furcsát álmodtam az éjjel:
két csikót fogtam kötéllel,
két gyönyörű pejcsikót.
Szárközépig érő fűben
nyargalásztam velük, mígnem
egyik csikó elfutott.
És a másik, akin ültem,
azon nyomban, mint egy isten
olyan lánnyá változott.
De otthagytam - most sem értem -,
és kergettem egész éjjel
azt, amelyik elfutott.
1962
- A Lyra együttesnek köszönhetem a versek szeretetét. Ifjú koromban inkább dalszövegekkel találkoztam. Azóta viszont több száz költeményt ismerek, ezért nehéz a választás. Kányádi Sándor verseivel többször találkoztam az évek során és az Álom című lett az, amelyik leginkább elmeséli, hogy mit érezhet egy olyan lovas ember, amilyen én is vagyok. Csorvási Zoli és a Lyra zenésítette meg ezt a költeményt és én azonnal beleszerettem.
Aki már ült nyeregben, az ismeri azt az érzést, amit a ló és a lovaglás élménye nyújt: a korlátok nélküli szabadságot, a harmóniát, a természet szeretetét és azt a szívet szakító élményt, ahogy lovunk hátán vágtathatunk. Csodálatos dolog a versben, hogy a fiú előtt megjelenik egy isteni lény, aki maga a ló. Amikor átváltozik lánnyá, a fiú mégsem a szerelmet választja, hanem tovább kergeti az álmát. A Szerelemközti ének című lemezünkön hallható ez a vers. Amikor a felvétel készült, kaptam egy telefont, hogy elvesztettem a lovamat. Potyogtam a könnyeim a stúdióban. Az elvesztése tragédia volt. Amikor ezt a dalt éneklem, az a sárga lovacska mindig eszembe jut.
Lejegyezte: Pál László
