A hét verse

Miért szeretem...? - Veszelszki Ágnes

2014. június 04.

Ezen a héten Veszelszki Ágnes nyelvész mondja el, mi köti szívét Weöres Sándor költészetéhez.

Bár a felkérés úgy szólt, mutassam be a kedvenc versemet, ehelyett a legkedvesebb könyvtárgyamról írok. Annyiban megfelelek mégis a feladatnak, hogy ez egy verseskötet, mégpedig a tavaly százéves Weöres Sándoré. A fekete, négyzet alakú Egysoros versek című kötet 1979-ben jelent meg a Magyar Helikon – Szépirodalmi Könyvkiadónál, Szántó Tibor montázsaival.

Miért kedvenc? Megjelenése után azonnal a családi könyvtárunk része lett, és már kiskoromban a mese- és gyerekverskönyvek mellett megismerkedtem vele. Egészen korán a különleges illusztrációk keltették fel az érdeklődésemet (hogy kerül egy tükör a könyvbe?), később a szövegeket is ízlelgettem (A por siet, a kő ráér). Nyolcadik osztályos felsősként Makayné Faddi Ágnes tanárnő vezetésével értelmező bemutatást írtam a Tojáséj szövegről (ez a vers tavaly tért vissza az életembe, amikor a Minya Károly, Balázs Géza, Balogh F. András alkotta bizottsággal a 2013-as év költői szavává választottuk).

A Bibó-gimnáziumban is volt Weöres-élményem: Palásti Károly magyartanárunk a Vajúdik a sírásó felesége verssort elemeztette az osztályunkkal a kreatív írásos fogalmazási feladatban – és ez a Weöres-sor a mai napig vissza-visszatér a volt osztálytársaimmal folytatott beszélgetésekben.

Weöres Sándor egyedi nyelvkezelése nem csupán a gyerekek által is kedvelt, ritmusra építő szövegeiben tükröződik – kinek a fülében ne visszhangozna a Bóbita Bóbita táncol, körben az angyalok ülnek, béka-hadak fuvoláznak, sáska-hadak hegedülnek vagy zakatolna az Őszi éjjel izzik a galagonya, izzik a galagonya ruhája. Zúg a tüske, szél szalad ide-oda, reszket a galagonya magába… Az egysorosokból álló kötet különleges egyéni szóalkotásai, azaz hapax legomenonjai (Megördögödni s elszentegni), metaforái (Szemednek szegzett lándzsák: a csillagok), chiazmusai és gondolatpárhuzamai (A múlt a jelen alakja; a jövő a jelen illata), egy szóba, szószerkezetbe vagy mondatba sűrített paradoxonjai (Remetebál. Csukott kulcs. A termékenység meddő), nyelvi humora (Mennyből szállnak az angolok), továbbgondolásra késztető bölcsességei (A bolond a saját fejével, a bölcs a te fejeddel ítél rólad) mind-mind Weöres Sándor sajátos nyelvteremtő gyakorlatának bizonyítékai. A kötetet olvasva-lapozva-szemlélve felidéződhet egy további Weöres-sor: A szó kergeti jelentését.

Pál László rovata
Fotó: Kiss Renáta