Sólyom vagy turul vagy turulsólyom?
Archívum

Sólyom vagy turul vagy turulsólyom?

Sólyom vagy turul vagy turulsólyom?   - rejtőzködő emlékhelyek Halason 1. A Sóstó környékét látogatók egyik kedvenc és ismert helye az a szobor, amiről viszont a többségünk elég kevés információval rendelkezik. Miért van ott? Mióta van ott? Mit is ábrázol pontosan? Merülnek fel a kérdések a mészkő faragvány kapcsán.

 Kiskunhalas helytörténetét ismerők tudják, hogy a mai város területén 4-5 egykori település helyét is ismeri a régészet és a történettudomány. Ezek közül az egyik a Sóstónál, az ún. Zöldhalomnál volt. A tótól délre fekvő területen egykor magasabb domb helyezkedett el, de ezt elhordták, és 1975-ben feltárásokat végeztek ott. Biczó Piroska régész egy település és templom nyomai mellett 96 darab 12-13. századi Árpád kori sírt is talált. Vagyis egy szép, középkori magyar helység lehetett itt évszázadokig, aminek a sorsát valószínűleg a tatárjárás pecsételte meg. Érdemes tehát felhívni a figyelmet múltunknak erre a fontos helyszínére.

Ám arra, hogy a településnek emléket állító oszlopon miért van sólyomra vagy turulra emlékeztető állatfigura, már nehezebb a válasz. A keresztény magyar államiság virágkorában létesült helység temetőjében talált három állítólagos „pogány” leletből arra következtetni, hogy itt ősmagyar hitre utaló jelek vannak, az erős túlzásnak tűnik. A közel száz sírból háromban, a halottak szájában ezüst dénárok voltak. Egyesek szerint ezen régi (görög) hitvilágból ismert szokás elég ok arra, hogy a kereszténnyé válás előtti időkben tisztelt totemállat jelképe lehessen egy középkori, római katolikus helységnek… Az Olvasóra bízzuk ennek alapos átgondolását!

Azt is fontos tudnunk, hogy már az őskorban is lakták a területet. „Sóstó közelibe nyugatról fürdőház építésekor (…) egy kőfokos darab találtatott…” jegyezte fel Révész György régiséggyűjtő. Így az emlékhely egyben annak is mementója (lehetne), hogy az itt élt első emberek a térségben szívesen használták a tó környezetét.

A lényeg mégis az, hogy az önkormányzat és a helyi civilek, lokálpatrióták összefogásával megvalósult az emlékmű, amelynek hivatalos és pontos neve: Árpád kori falu jeloszlopa. Csák Attila szobrász több mint kétméteres szobrát 2001. május 5-én adták át, és Csernák Pál katolikus pap és Mikesi Károly református lelkész szentelték fel.

Őrizzük emlékét hajdan itt élt elődeinknek!

 

 

Végső István