A Stohl-per halasi ügyésze
Nem sok hiányzott ahhoz, hogy állatorvos legyen belőle, ám a Bibó István Gimnáziumban, harmadik osztályos korában figyelme egyértelműen a jogászi pálya felé fordult. Az pedig az egyetemen dőlt el, hogy szakmai érdeklődéséhez leginkább az ügyészi feladatok passzolnak. Így lett dr. Mamlecz Lászlóból ügyész, aki többet között a nagy sajtóérdeklődés övezte Rezesova- és Stohl-perben is a vádat képviselte. Interjújában arról is beszélt, hogy a médiafigyelem nem egyértelműen jelent szakmailag izgalmas esetet.
- Lehet, hogy butának tűnik az első kérdésem, de mi a feladata egy ügyésznek? Igyekszik rács mögé juttatni a rosszfiúkat?
- Az ügyész a törvény szerint közvádló, ami lényegében azt jelenti, hogy a bűncselekmény sértettjének nem kell a maga igazáért harcolni, ezt helyette ellátja az ügyész, ez a feladata. Az ügyész többek között ügyel arra, hogy törvényes nyomozásban, törvényes eljárás során derítsék ki, hogy ki volt a bűncselekmény elkövetője, majd a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján vádat emeljen és a bírósági tárgyaláson pedig képviselje azt. Emellett az ügyész ellenőrizheti a büntetések végrehajtását, továbbá büntetőjogon kívüli közérdekvédelmi feladata a súlyos törvénysértések megszüntetése érdekében történő fellépés.
- Végzett jogászként miért ezt a pályát választottad? Gondolom, ügyvédként jobb anyagi egzisztenciád lenne.
- Már az egyetem alatt is a különböző jogágak közül a büntetőjog érdekelt. Hamar felismertem, hogy számomra izgalmas kihívást jelent a bűnüldözés, a bűncselekmény felderítése, és a bizonyítékok összegyűjtése. Ezen felül a joggyakorlatom is ügyészségen töltöttem, így különösen megtetszett ez a pálya, ezért választottam a büntetőjognak ezt az oldalát.
- Mikor dőlt el, hogy a jogi pálya lesz a tiéd?
- Az igazat megvalva, a gimnáziumi évek alatt a biológia és a kémia érdekelt, foglalkoztam is vele mélyebben, mivel egy ideig állatorvos akartam lenni. Párhuzamosan ugyanúgy szerettem a humán tantárgyakat is, főleg a történelmet. Végül úgy döntöttem a gimnázium harmadik évében, hogy az orvostudomány helyett mégis csak a társadalomtudomány áll igazán közel hozzám, ezért a jogászi pályát választottam.
- Amikor elkezdted a tanulmányaidat Szegeden, akkor azt kaptad, amire előzetesen számítottál?
- Az egyetemi évek voltak életem talán legszebb évei. A kiváló tanárok, a frissen szerzett, de máig tartó barátságok, az egyetemi élet, a Szeged városa által biztosított szórakozási lehetőségek mind mind hozzájárultak ahhoz, hogy nosztalgikusan emlékezzek vissza erre az időszakra.
- Miért a főváros, és miért nem Kiskunhalason lett ez a munkahelyed?
- Kiskunhalasról Szegedre kerültem az egyetemi évek alatt, majd ki akartam magam próbálni a fővárosban is. Kezdő jogászként hajtott a bizonyítási vágy, és meg akartam magam mérettetni. Egyébként az egyetemi évek alatt szerzett barátaim is Budapestre kerültek.
- Első ügyed?
- A pályámat nyomozó ügyészségen kezdtem. Emlékezetem szerint az első nyomozásom egy hamis vád bűntette miatt indult ügy volt, ahol a gyanúsított valótlanul vádolta meg az őt korábban kihallgató rendőrt kényszervallatással.
- Volt-e olyan, ami különösen emlékezetes volt?
- A nyomozó ügyészségen eltöltött pár év alatt sok izgalmas ügyem volt, konkrétan kiragadni nem tudnék egyet, de talán azokat említeném, ahol megfigyelésekben, akciókban és elfogásokban vettem részt, ezek nyilvánvalóan emlékezetesebbek voltak. Majd a nyomozó ügyészségi munka után közlekedési bűncselekményekkel foglalkoztam, jelenleg pedig a Pest Megyei Főügyészségen dolgozom, ahol igen komoly bűncselekményekkel is foglalkozom.
- Stohl András balesetének és szlovák milliomosnő, Rezesova halálos karamboljának perében is te képviselted a vádat. Közismert emberek mindketten, ráadásul ügyük nagy vihart kavart. Nehezebb dolgod volt, mint egyébként?
- A közérdeklődés nem vonhatja el az ügyész figyelmét a szakmai szabályoktól. Nyilvánvalóan láttam, és olvastam olykor az ezen ügyekkel kapcsolatos cikkeket, hiszen a médiában is rengeteget szerepeltek ezek az ügyek, de nekem mind ezektől függetlenül arra kellett törekednem, hogy törvényes eljárás keretében legyenek felderítve a bűncselekmények, megvádolva és elítélve az elkövetők. A Rezesova-ügy szakmailag azért egy bonyolultabb megítélésű eset volt, mint Sthol András büntető pere. Azt azért meg kell jegyeznem, hogy a közérdeklődésre számot tartó ügyek, és a szakmailag emlékezetes esetek nem feltétlenül esnek egybe, mivel a szakember számára igazán izgalmas jogkérdések nem a elkövetőt kísérő sajtóérdeklődéstől függenek.
- Kíváncsi vagyok arra, hogy mi jár egy ügyész fejében a tárgyalás során. Mennyire befolyásol téged az, hogy milyen ügyön dolgozol?
- A tárgyalás során legfőképpen arra kell koncentrálni, hogy a bíróság előtt a vádat képviseljem. Az összes bizonyíték értékelve legyen és a bíró ez alapján dönteni tudjon a vádlott büntetőjogi felelősségéről. Természetesen vannak ügyek, amelyek emberileg is megérintenek, de a munkám során, illetve a bíróság előtt csak szakmai szemmel nézhetem az ügyeket.
- Sok szörnyűséget láttál, tapasztaltál, mivel tudsz kikapcsolódni?
- Akár közlekedési, akár az élet elleni bűnügyek során valóban nagyon sok megrázó esettel találkoztam már, de arra mindig próbáltam figyelni, hogy a munkát ne vigyem haza. Szabad időmben szívesen sportolok, ami jól is levezeti a stresszt, és lehetőleg próbálok minél több időt tölteni a hozzám közel álló személyekkel.
- Kiskunhalassal milyen kapcsolatod van?
- Már hosszú évek óta nem élek Kiskunhalason, de mindig szívesen visszajövök, családom egy része, és egy-két gyerekkori barátom is még mindig itt lakik, ezért van miért hazajönnöm. Szeretem a város hangulatát, az itt élő embereket, és azt a szeretet, ami itt fogad.
Jáger Levente
