A hét arca
A tudást nem vehetik el...
- Nekem mindig azt mondták otthon, hogy csak tanulással érvényesülhetek az életben és ez így is van. Csak így érhetjük el a célunkat, hiszen a megszerzett tudást senki nem veheti el tőlünk- mondta a vele készült interjúban Bakócai Jenifer. A 21 éves ifjú hölgy éppen a közelmúltban szerzett gyógyszertári asszisztens végzettséget. Persze hosszú és rögös út vezetett számára idáig, de már általános iskolában elhatározta, többet akar az átlagnál. Ebben édesanyja, nagymamája volt a segítségére, akik számára a legfontosabb példaképek.
- A közelmúltban beszélgettem Bakóczai Ildikóval. A vezetéknév azonosság véletlen vagy rokoni kapcsolat.
- Igen van rokoni kapcsolat közöttünk, Ildivel unokatestvérek vagyunk.
- Ő is segített neked abban, hogy többen tanuljál az átlagnál?
- Hála istennek nagy családom van és a zöme diplomával illetve felsőfokú végzettséggel rendelkezik ezért a tanulás nekem is nagyon fontos.
- Milyen gyermekkorod volt? Mivel foglalkoznak a szüleid?
- Elmondhatom, hogy a gyerekkoromra nagyon jó vissza emlékezni, hiszen a nagyszüleim segítségével édesanyám erején felül mindent megtett annak érdekében, hogy én és a húgom semmiben ne szenvedjünk hiányt illetve kiegyensúlyozott és boldog gyerekkorunk legyen. Édesanyám immár 14 éve a Központi Református Általános Iskola munkatársa, mint pedagógiai asszisztens.
- Akkor rá nagyon büszke lehetsz…
- Édesanyámnak nagy szerepe van az ott tanuló cigánygyerekek integrálásában. A Cigány Nemzetiségi Önkormányzattól a nemzetiségek napján díjjal is jutalmazták a lelkiismeretes munkáját és ez nagy büszkeséggel tölt el.
- Volt példaképed?
- A családban mindenkinek van példaértékű elengedhetetlen tulajdonsága, amelyeket próbálok elsajátítani az életben. Nagymamám az igazságosság és az egyenes beszéd híve, valamint azt szokta mondani, hogy a munkába mindig maximálisan a legjobb tudásunk teljesítsünk. Édesanyám becsületre méltó kitartása, lelkesedése, megoldók épessége van, hiszen bármilyen probléma akad, ő minden követ megmozgat, hogy azokat orvosolja. Hozzá mindig bizalommal fordulhatok, ha majd lesz gyermekem, remélem én is ugyanilyen jó édesanya leszek. Nagynéném, Andrea a becsületes, precíz munka példaképe, az ő számára nincs megoldhatatlanság, hiszen a szellemileg és lelkileg nagyon megterhelő munkája mellett maximálisan tud teljesíteni a főiskolán is.
- Milyen iskolákba jártál?- A Szűts József Általános Iskolába jártam, azt elmondhatom, hogy már az első osztálytól kezdve a legjobb tanáraim voltak. Aztán a Vári Szabó István Szakközépiskolába jártam kozmetika szakon, szép emlékeim vannak az ott töltött 4 évről.
- Mikor döntötted el, hogy te többet, jobbat akarsz, mint azok, akik a könnyebb utat választják?
- Nekem mindig azt mondták otthon, hogy csak tanulással érvényesülhetek az életben és ez így is van. Csak így érhetjük el a célunkat, hiszen a megszerzett tudást senki nem veheti el tőlünk. Nagyon sokat köszönhetek általános iskola tanáraimnak, akikhez a mai napig fordulhatok segítségért. Igazgató asszonynak Nagyné Lehoczki Zsuzsannának, aki négy évig az osztályfőnököm volt, hozzá bármikor fordulhattam a problémáimmal, ez a bizalom a mai napig tart, amelynek nagyon örülök, mert a tőle szerzett tudást az életben tudom kamatoztatni. Megemlíteném Horváth Ildikó és Andrási Szabolcsné Aranka tanárnőket, akiktől önbizalmat és jó tanácsokat kaptam, hogy szorgalommal képes vagyok elérni a céljaim.
- Mindig is vonzott az egészségügy?
- Nem, inkább az emberekkel való kapcsolat ami vonz, a középiskolában kozmetikusnak készültem nagyon szerettem, de mégis a gyógyszertári asszisztens szakot választottam.
- Amikor készültem a beszélgetésünkre, akkor olvastam a közösségi oldalon, hogy a közelmúltban új végzettséget szereztél. Mi ez?
- Igen, a gyógyszertári asszisztens szak több lépcsőből ált, az első sajnos nem a legjobb volt, hiszen alapápolást kellett tanulnunk és a gyakorlatban hasznosítani a szegedi klinikákon. Ez az időszak nagyon nehéz volt, mert ez a munka távol állt tőlem, de ott is nagyon sokat tanultam és sikerült új kapcsolatokat szereznem. A második a gyakorló szint volt, ez már nagy óraszámban gyógyszertárakban volt, de inkább a laborálás volt a fő feladat, amelyet nagyon szerettem és vizsgát kellett belőle tenni. A gyógyszertári asszisztens szak pedig már a gyógyszerek kiadásáról szólt, de természetesen az ehhez kapcsolódó szakterületeket is elfogom végezni.
- Most is gyógyszertárban dolgozol?
- Szűcs Csaba alpolgármester úr segítségével szereztem munkát Kunfehértón az Extractum Pharma Zrt.-nél mint gyógyszerfejlesztő asszisztens. Így pályakezdőként elmondhatom, hogy nagyon nehéz munkát találni, nagyon sok gyógyszertárba, herbaházba beadtam az önéletrajzom, de egyik helyről sem kaptam biztos választ, ezért kértem Szűcs Csaba segítségét és nagyon gyorsan találtunk munkát, amiért nagyon hálás vagyok.
- Milyennek ítéled a halasi cigányság helyzetét?
- Már egyre többen döntenek a továbbtanulás mellett, de még mindig nem elegen, azt gondolom, hogy sokan nincsenek azzal tisztában, hogy milyen élet vár rájuk, ha nem tanulnak, és nem tesznek azért, hogy jobb életük legyen.
- Szerinted miben kellene gyorsan változtatni?
- A tanulás szempontjából jó ötletnek tartanám, ha lenne egy olyan pályázati lehetőség, amely támogatja azt, aki vidéken tanul és igyekszik közép- vagy felsőfokú OKJ-s végzettséget szeretni, ugyanis ilyen még nincs. Nagyon sok pályázat van olyanok részére, aki hiányszakmát választanak, vagy nappali tagozaton főiskolára, egyetemre járnak.
- Te is egy nagyvárosban találtad meg a számításodat.
- Személy szerint én Szegeden találtam olyan szakmát, amiről azt gondoltam, hogy jó lesz. Kollégiumban laktam, fél áron étkeztem, de mégis rengeteg költségbe került ez a 2,5 év, és ezt egy szegényebb család nem engedheti meg magának. Ezúton is szeretném, megköszöni Rostás László kisebbségi elnök úrnak a tanulmányi támogatásokat, amelyet minden évben megkaptam, és egy program keretén belül többször járhattam külföldön és láthattam a tengert. Hálás vagyok a családom minden tagjának, főként édesanyámnak és nagymamámnak, mert rengetek pénzt belefektettek abba, hogy én elérjem a célom.
- Amikor szabadidőd van, mit csinálsz szívesen?
- Eddig Szegeden laktam és gyakran csináltunk programokat a barátaimmal és a párommal ezt továbbra is tartani fogjuk. A családban elég gyakran használom a kozmetikai tudásom.
Jáger Levente
Fotók: Rékasi Ramóna
