A hét arca
Roberta ezüstje
Szinte „kötelező volt” számára az, hogy sportoljon valamit. Mivel édesapja és nővérei is jó barátságban voltak a labdával, kézenfekvő volt, hogy mit fog választani. Úgy tűnik, hogy az út jó volt, amire rálépett általános iskolás korában. Ennek köszönhető, hogy mostanság már világbajnoki ezüstérmes strandkézilabdában és több mint másfél évtized után ismét az élvonalban szereplő szegedi csapat oszlopos tagja. Karsai Roberta mindeközben a civil életére is gondolt, ugyanis a szegedi egyetem közgazdaságtudományi karán tanul és hamarosan diplomát szerez.
- A Karsai-család sportos famíliának számít. Apukád focizott, a nővéreid kézilabdáztak. Törvényszerű volt, hogy Roberta is sportolni fog?
- Természetesen nem volt kérdés, hogy sportolni fogok. Általános iskolában játékos sportversenyekre jártam, utána egyből a kézilabdázni kezdtem el. Számomra egyértelmű volt a kézilabda.
- Mikor volt először labda a kezedben?
- Szerintem már születésem óta labda van a kezemben. Ténylegesen harmadik osztályos koromban kezdtem el kézilabdázni.
- Első mérkőzés?
- Hú, megfogtál. Nagyon rég lehetett, nem is emlékszem már pontosan….
- Mennyire figyelted te a nővéreid, illetve mennyire figyelték a nővéreid a te pályafutásodat?
- Rendszeresen jártam a meccseikre, ők inspiráltak. Linda hamarabb abbahagyta a tanulás miatt, Dóri meccseire sokat jártunk.
- Természetesen nem volt kérdés, hogy sportolni fogok. Általános iskolában játékos sportversenyekre jártam, utána egyből a kézilabdázni kezdtem el. Számomra egyértelmű volt a kézilabda.
- Mikor volt először labda a kezedben?
- Szerintem már születésem óta labda van a kezemben. Ténylegesen harmadik osztályos koromban kezdtem el kézilabdázni.
- Első mérkőzés?
- Hú, megfogtál. Nagyon rég lehetett, nem is emlékszem már pontosan….
- Mennyire figyelted te a nővéreid, illetve mennyire figyelték a nővéreid a te pályafutásodat?
- Rendszeresen jártam a meccseikre, ők inspiráltak. Linda hamarabb abbahagyta a tanulás miatt, Dóri meccseire sokat jártunk.
- Emlékeim között valóban él az a kép, hogy a kis Roberta ott ül a meccseken az édesanyja ölében és néha a pályán is megfordultál…
- Valóban így volt. Már egészen kis koromban ültem a lelátón az ÁMK-ban. Ők is figyelemmel követik a pályafutásom, amelyik meccsemre el tudnak jönni, azon ott is vannak. Ahogy a szüleim is….
- A Kiskunhalas NKSE-ben játszottál. Milyen emlékeid vannak a csapatról?
- Szerettem itthon játszani. Már 15 éves korom óta a felnőttekkel edzettem, mindig jó volt a légkör és jó sok néző volt a meccseken. Természetesen voltak kisebb-nagyobb problémák, de amíg ott játszottam, jól éreztem magam.
- Mikor döntötted el, hogy más csapatban folytatod? Miért pont a Szeged volt az?
- Érettségi után egyértelmű volt, hogy tovább kell tanulnom. A kézilabda mellé fontos egy biztos pont, egy diploma. Szegedre jelentkeztem gazdálkodási és menedzsment nappali szakra, ahova fel is vettek. Többek között ezért igazoltam át Szegedre, így a kézilabdát sem kellett abbahagynom a tanulás miatt.
- Hogyan élted meg, hogy megszűnt a halasi kézilabda?
- Igazából várható volt, ami történt. Már évek óta problémák voltak az egyesületnél, nem ért meglepetésként. Szomorú ez, hiszen nagy múltja volt a városban, és jól is szerepelt a csapat. Nagyon sajnálom!
- Szegeden jól ment a játék. Ismét NB I-es játékos vagy. Gondolom ez inspirál téged….
- Igen. Szerencsére nagyon jó szezont tudhatok magam mögött. Nagyon boldogan gondolok vissza a tavalyi évre. Örülök, hogy sikerült feljutnunk az első osztályba. Nagyon motivált vagyok, remélem kapok lehetőséget, hogy bizonyíthassak a legjobbak között!!
- Érettségi után egyértelmű volt, hogy tovább kell tanulnom. A kézilabda mellé fontos egy biztos pont, egy diploma. Szegedre jelentkeztem gazdálkodási és menedzsment nappali szakra, ahova fel is vettek. Többek között ezért igazoltam át Szegedre, így a kézilabdát sem kellett abbahagynom a tanulás miatt.
- Hogyan élted meg, hogy megszűnt a halasi kézilabda?
- Igazából várható volt, ami történt. Már évek óta problémák voltak az egyesületnél, nem ért meglepetésként. Szomorú ez, hiszen nagy múltja volt a városban, és jól is szerepelt a csapat. Nagyon sajnálom!
- Szegeden jól ment a játék. Ismét NB I-es játékos vagy. Gondolom ez inspirál téged….
- Igen. Szerencsére nagyon jó szezont tudhatok magam mögött. Nagyon boldogan gondolok vissza a tavalyi évre. Örülök, hogy sikerült feljutnunk az első osztályba. Nagyon motivált vagyok, remélem kapok lehetőséget, hogy bizonyíthassak a legjobbak között!!
- Hogyan kerültél a strandkézi-válogatottba? - Nőverem, Dórin keresztül. Előttem évekig oszlopos tagja volt a strandkézilabda válogatottnak, 2008-ban ő lett az év strandkézilabdázója. Miután befejezte a homokon, beajánlott engem, hogy helyettesítsem őt.
- Nem mindenkinek adatik meg az, hogy világbajnokságon szerepeljen. A strandkézilabda válogatottként ezüstérmet nyertetek. Egy ország szorított nektek….
- Fantasztikus élmény volt! Nagyon jól éreztem magam. A hangulat is remek volt, nagyon jó kis banda tagja lehettem. Maga a verseny nagyon jól megszervezték, a helyszín pedig csodaszép volt, az óceánparton. A játék is jól ment, természetesen azt figyelembe véve, hogy ez volt az első évem.
- Mikor hazajöttetek rögtön csatlakoztál a felkészüléshez. Hol tart most a Szeged és milyen lesz a bajnokságban? Ugye az NB I/B-t megnyertétek, következik az élvonal, Szeged majd’ két évtizedet várt erre.
- Éppen a héten voltunk Szerbiában három napot, felkészülési mérkőzéseken vettünk részt. Úgy vélem, ha jól összeszokik a csapat, jó esélyekkel indulunk a bajnokságban. Cél, hogy bent maradjunk és hogy jól szerepeljünk, netán meglepetéseket okozzunk.
- Mennyire van idő arra, hogy összegyűljön hétvégenként a Karsai-család?
- Amikor csak tudok, hazajövök hétvégére. Dóri nővérem már Kiskunhalasra költözött a családjával, hiszen a sógorom, Paic Róbert a férfi kézilabdacsapat edzője. Másik nővérem, Linda Budaörsön el a családjával, velünk sajnos ritkábban tudok találkozni, de amikor csak tudunk, hazajövünk.
- Civilben tanulsz, pontosan hol és mi leszel ha nagy leszel?
- Egész pontosan Szegedre járok a közgazdaságtudományi karra gazdálkodási és menedzsment szakra, nappali tagozaton. Ameddig csak lehet, szeretnék kézilabdázni, szeretném kipróbálni magam több helyen, elsősorban külföldön kipróbálni. Sportpályafutásom végén pedig vár a közgazdász-pálya.
Szöveg: Jáger Levente
Fotók: facebook.com
