Miért szeretem...? - Tóth Tibor Győző
A hét verse

Miért szeretem...? - Tóth Tibor Győző

Ezen a héten Tóth Tibor Győző, a Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda igazgatója mondja el, hogy milyen emlékek kötik az alábbi költeményhez, és miért ajánlja az olvasóknak.

Sík Sándor: Regős ének

Haj regö rejtem,
azt is megengedte
az a nagy Úristen

Haj regö rejtem.
Régi szívem keltem,
Régi regém regölöm.
Ajkam amik hatják:
Búk néma lakatját,
Dallal én ma megtöröm.
Fájás ma ne fájjon,
Szívemre ma szálljon
Muzsikáló szent öröm.

Megjöttem, megjöttem,
Dalba öltözötten
Lám e csuda-estelen.
Régi szavam hallom,
Régi dalom dallom,
Régi magam meglelem.
Szent karácsony-esten
Az a nagy Úristen
Ezt mívelte énvelem.

Hej regö rejtem.
Zúgtanak elejbem
Nagy zimankós záporok.
Haj messze sok ország
Furcsa szerit-sorját,
Kiket vernek viharok,
Sok emberek útját
Érték, kitanulták
Énekmondó jámborok.

Sokat ott értének
Regösök szegények
Havas hegyek zugain.
Balgatagok búját
Fogas szelek fújják
Körmös télben odakinn.
De mostan szívünknek
Gyertyagyújtó ünnep
Fényes szép csillaga int.

Haj regö rejtem.
Régi-magam leltem
Új-magamnak fenekén.
Régi tüzek titkát
Új dalok felitták
Lelkem síró rejtekén.
Mondok azért mostan:
Újnak amit hoztam
Öreg mondást nektek én.

Kicsi Krisztuskának
Szép Szűz Máriának
Mostan igen örülünk.
Minden feleinknek,
Mind elleneinknek
Bő sok áldást regölünk.
Míg a világ világ,
Gondod legyen miránk,
Uram Isten, légy velünk!

- Középiskolás koromban találkoztam ezzel a verssel, de később is elő-előjött. Diákként többet tudtam foglalkozni a költészettel, de felnőttként is fordítok időt arra, főleg az ünnepek idején, hogy klasszikusok műveit olvassam. Reál szakos tanár vagyok, de úgy gondolom, biológia és kémia szaktárgyaim mellett a művészetekre is kell szánni időt, mert ilyenkor az ember lelke felszabadul.

Egyetemistaként, a ’90-es években regölni mentük mi, fiúk a nagykarácsony és a kiskarácsony közötti időszakban. Azt mondtuk, van kalács, van bejgli, és gondoltuk, szívesen fogadnak minket. Így is lett. Jó mulatságnak ígérkezett, és közben olyanokhoz is eljutottunk, akikkel évközben ritkán találkoztunk. Önfeledt öröm volt a mi arcunkon és a vendéglátóink arcán is, és ez nagyon jó érzés volt. Akkoriban éledt újjá a néptánc-mozgalom, betlehemeztek, foglalkoztak a Luca napi szokásokkal, a regölés viszont valahogy kimaradt. Ezt a hiányt próbáltuk mi pótolni.

A regölő versek a legősibb népszokások szövegelését tartalmazzák. Az 1912-es Regős ének ősi eredetmondát is felidéz, mely visszaköszön a fiatal költőnél. Sík Sándor piarista volt. Valahol imádság is ez a vers. A regöléssel kapcsolatban szólalnak meg a rigmusok, sajátos ritmusban. A múltidézéssel kezd, és a karácsony misztériuma mellett olyan, mintha visszaemlékezne az ő kicsinységére. A Regős ének meg a regölés lényege a jókívánságok mondása. Áldás legyen mindenkire – ez a vers ezt közvetíti. A költeményben hit és bizalom jelenik meg, mely várja és erősíti az ünnep örömét.

Sík Sándor Regős énekét ezért is ajánlom jó szívvel mindenkinek.

Pál László rovata