Messzire juttatta tudása, kreativitása
Fejes József a Bibó István Gimnáziumban folytatta középiskolai tanulmányait. Az egykori halasi diák jelenleg üzleti informatikai alkalmazások fejlesztésével foglalkozik. Világsikert ért el egy nemzetközi programozói versenykiíráson győzelmével. Olyan algoritmust írt, ami a számítógépen megjeleníthető összes színt, közel 16,8 milliót tartalmazza, mindegyiket pontosan egyszer, és az így létrehozott kép művészeti alkotásként is megállja a helyét. A legelegánsabb és legszebb képet alkotó kódot ezzel ő alkotta.
- Már csak családlátogatási céllal utazok haza egy-kéthavonta, mindkét településen élnek rokonaim. Feleségem debreceni, vele is hasonló a helyzet. Jelenleg túlzottan lefoglal a munkánk, a barátaink is Budapesten élnek, itt építgetjük a jövőnket. Többet lehetnénk otthon, ha nem tartana ilyen sokáig az út, de sajnos az a pár óra is sokat számít.
- A Bibóban érettségiztél. Úgy tudom, minden tantárgyból remek eredményeket értél el. Egyértelmű volt számodra már tizenévesen, hogy a matematika, a számítástechnika az az irány, ami felé elindulsz?
- A számítástechnika elég korán eldőlt, már Commodore-on elkezdtem programozni a játékok mellett, általános iskola vége felé. Egyébként a matematika - és minden más tudomány - érdekel kíváncsiság szintjén.
- Hol folytattad felsőfokú tanulmányaidat?
- A BME-n, műszaki informatika szakon.
- Gimnáziumi matematikatanárod, Váradi Krisztián szintén azt emelte ki veled kapcsolatban, hogy már középiskolásként nagyon érdekelt az informatika, a programozás. Mire specializálódtál?
- Nem jelenteném ki, hogy bármire specializálódtam, még a mai napig sem. Az egyetemen is inkább szélesedett a látóköröm.
- Milyen területen dolgozol most?
- Jelenleg üzleti informatikai alkalmazások fejlesztésével foglalkozok az ArgonSoft nevű cégnél, de nagyon széles körben érdekel az informatika. Én is csak most jöttem rá, hogy még a számítógépes grafika is érdekel.
- Nemzetközi, világsikert értél el a napokban. Hogyan mutatnád be a találmányodat a közönségnek?
- Egy programozással foglalkozó közösségi oldalon jelent meg egy feladvány. Írni kellett egy programot, ami úgy készít el egy képet, hogy minden képpontot más színűre fest. Erre adtam be egy ötletes megoldást, néhány másik résztvevő mellett. Ezt a programot hosszú munkával olyan szintre fejlesztettem, hogy közel 17 millió színű, hatalmas képeket készítsen, a jelenleg legelterjedtebb hardverek és szoftverek maximálisan ennyi eltérő színt tudnak megkülönböztetni. A végeredmény olyan szép lett, hogy nem csak a versenyt nyertem meg, de a közösségen kívül is nagyon messzire jutott a dolog.
- Hogyan vélekedsz, mi az, amit csak te tudsz, amivel meg tudtad szerezni az elsőséget?
- Valamilyen szinten előre sejtettem, láttam a lelki szemeim előtt, hogy az eredmény jól fog kinézni, nem csak össze-vissza lesznek kiszínezve a képpontok, de bevallom, egy kis szerencse is volt benne, én is meglepődtem az elején. Először nem is vettem túl komolyan az egész feladatot, de mikor megláttam az első eredményeket, akkor nagyon ráfeküdtem a témára. Ehhez már kellett a kitartás és kreativitás is, egy olyan alkotói folyamat, amit nem is tudnék elmagyarázni egy kívülállónak. Két napon keresztül alig aludtam, egész álló nap programoztam, mire meglettek a valóban nyertes képek. De még csak nem is ez volt a siker kulcsa. A következő ötletem az volt, hogy készítek egy videót is, mondhatni plusz feladatként, ahol látszik a programban lezajló folyamat, amely során megszületnek ezek a képek, ahogy egyszerűen kinőnek a semmiből. Ez egy olyan gyönyörű, már művészi értékű videó lett, hogy az emberek elkezdték megosztani, és vírusszerűen elterjedt az egész világon.
- Ez az innováció felkeltette a sajtó érdeklődését határon innen és túl? Milyen lapok írtak rólad?
- Először közösségi oldalakon, blogokon terjedt a videóm, majd a Reddit nevű oldalról szereztem a kezdeti nagyobb figyelmet. Az első igazi megkeresés a New Scientist nevű, nemzetközi tudományos magazintól érkezett. A következő cikk már az egyik legnagyobb technológiai weboldalon, a Gizmodon jelent meg. Azután már özönlöttek a megkeresések, például brit, norvég, észt médiumoktól, a magyarok közül a HVG-t és az Origót emelném ki, és ezeket a cikkeket még sok más helyen is idézték a közvetlen megkeresésem nélkül is.
- A Bibóban nagyon büszkék rád, eljönnél rendhagyó órát tartani a nyertes pályamunkád kapcsán?
- Hirtelen nagyon elfoglalt ember lettem, de amint időm engedi, természetesen. Szívesen bemutatom a programomat, mesélek programozásról, számítógépes grafikáról, és persze arról, hogyan járhatja körbe egy videó az egész világot.
- Milyen hozadéka van számodra a most elért sikernek a jövőre vonatkozóan?
A karrieremben még nem várható nagy fordulat, egyelőre csak minden szabadidőmet fordítom erre a projektre. Számos további ötletem van a rajzoló algoritmussal és annak felhasználásával kapcsolatban, pontokba szedve már 2 oldalt teleírtam a terveimmel. Ebből jelenleg annyit árulok el, hogy Androidon már kipróbálható a programnak egy demó változata, régi és új telefonokon is nagyon szépeket rajzol.
- Ha lesz újabb programozói kiírás, részt veszel rajta?
- Szabadidőmben szívesen részt vennék rajta, de olyanom most nincs. Már egy kicsit hiányzik is, de még mindig jobb 100%-on pörögni egy hasznos témán. Az biztos, hogy ezentúl más szemmel fogok nézni az új kihívásokra, nem csak ezen a területen.
Pál László