Az egyéni vállalkozók többféle adózási mód közül is választhatnak. Az átalányadózás sokaknak előnyös lehet, januártól ráadásul kedvezően változtak az átalányban megállapított jövedelem kiszámításának szabályai.
Az egyik legnépszerűbb adózási mód az átalányadó, több mint 406 ezer kisvállalkozó adózik így, és létszámuk a kedvező változásoknak köszönhetően még tovább nőhet.
Az átalányadózó vállalkozónak a jövedelem kiszámításakor a vállalkozói bevételt kell alapul vennie, ezt a vállalkozói tevékenységhez kapcsolódó kedvezményekkel nem lehet csökkenteni. A bevételből a jövedelem különböző mértékű költséghányad levonásával állapítható meg attól függően, hogy a vállalkozó bevétele milyen tevékenységből származik.
2026. január 1-jétől az átalányadózó egyéni vállalkozók az átalányban megállapított jövedelem kiszámításakor az eddigi legalacsonyabb, 40 százalékos mértékű költséghányad helyett 45 százalékos költséghányadot vonhatnak le a bevételükből. 2027-től a 45 százalékos költséghányad 50 százalékra emelkedik.
Az átalányban megállapított jövedelemnek az éves minimálbér felét el nem érő része, vagyis 2026-ban 1 936 800 forint adómentes, így a 45 százalékos költséghányadot alkalmazó átalányadózó egyéni vállalkozóknak a 2026-os bevételükből 3 521 455 forintig nem kell adót fizetniük.
Vendégünkkel arról beszélgetünk, hogyan látták magukat és más népeket középkori őseink, és miben érezték magukat hasonlónak vagy különbözőnek a környező világtól. Szó lesz arról is, hogy a történeti forrásokban hogyan jelenik meg a „magyar” fogalom, mit jelentett akkoriban a „külföldi” vagy „idegen”, és hogyan befolyásolta ez a középkori társadalom önképét és kapcsolatait.
