Hét sportág képviselői szerepeltek az idei Sportgála díjazottja között. A városi filmszínházban megrendezett ünnepség főszereplői között volt világbajnok, Európa Kupa bronzérmes, országos bajnok is. A pódiumbeszélgetésen pedig Kern Martin, a Puskás Akadémia korosztályos válogatott labdarúgója szerepelt, aki példakép lehet a fiatalok számára.
Képgaléria megtekintése (22 db kép)
Kiskunhalas sportváros, és bizony a sport városmarketing - mondta köszöntőjében Jáger Levente, a 2026-os Sportgála moderátora. A városi filmszínházban megrendezett díjátadó megteltek a széksorok. 2025-ös teljesítménye apropóján hét sportág szerepelt az elismertek között. Az emlékdíjak közül a Csáki Öcsi Emlékdíjat a Sport az Esélyért Kisunhalasi Egyesület képviseletében Molnárné Gép Anikó elnök; a Csenki Ferenc Emlékdíjat Csikós Boglárka birkózó; míg a Schneider Pál Emlékdíjat Tasnádi Dávid vehette át. A városi díjak sorában elsőként az év női sportolója Felhő Viktória birkózó vette át az elismerést, majd az év férfi sportolója Büki Zsolt íjász kapta meg a kitüntetést. Az év felnőtt csapatának járó elismerést a Halas Fitness Egyesület Shake That csapata vehette át. Az év utánpótlás lány sportolója Farkas Adrienn fitneszversenyző, míg utánpótlás fiú sportolója Danka Gábor atléta volt.
Képgaléria megtekintése (22 db kép)
Az év utánpótlás csapata díját a Központi Református Általános Iskola III. korcsoportos futsalcsapata vehette át. Az év esélyes sportolójának járó elismerést Urlauber Ádám para asztaliteniszező kapta meg. Az év edzője Tóth István, a Halas Fitness Egyesület és a Fazekas Mihály Általános Iskola szakembere volt, az év sporttámogatója a Hardt-Oil Kft. lett. A polgármesteri különdíjat a Kiskunhalasi UKSC U18-as lánycsapata kapta meg. A Sportgála második részében Jáger Levente beszélgetett Kern Martinnal, a Puskás Akadémia válogatott labdarúgójával. Az ünnepségen közreműködött a KAMI Band (Kis Dávid gitár, Mácskovics Szabolcs zongora, Szőts Árpád tormbita).
Fotók: Lukács Viktor
Vendégünkkel arról beszélgetünk, hogyan látták magukat és más népeket középkori őseink, és miben érezték magukat hasonlónak vagy különbözőnek a környező világtól. Szó lesz arról is, hogy a történeti forrásokban hogyan jelenik meg a „magyar” fogalom, mit jelentett akkoriban a „külföldi” vagy „idegen”, és hogyan befolyásolta ez a középkori társadalom önképét és kapcsolatait.
