Január 12-én a Don-kanyarban hősi halált halt magyar katonákra emlékezett Kiskunhalas. A városi megemlékezés a Thorma János Múzeumban, a Szilády Áron Református Gimnázium műsorával indult, amely során Palásti Károly pedagógus mondott megemlékező beszédet. A program második részében a résztvevők koszorúkat, virágokat helyeztek el a Hősök terén, a II. világháborús emlékműnél.
1943. január 12-e tragikus dátum a magyar hadtörténelemben. Ezen a napon törték át a szovjet alakulatok a magyar arcvonalat a Don-kanyarban. A szélsőséges hideg, az éhség és a felerősödő halálfélelem, a gyatra felszerelés a végkimerülés határára sodorta a magyar katonákat, akik mindezek ellenére kezdetben mindent elkövettek, hogy elhárítsák a katasztrófát. A mostoha körülmények azonban nem támogatták őket: a mintegy kétszázezres 2. magyar királyi hadsereg napok alatt szinte teljesen megsemmisült. A hősi halált halt katonák emléke felett hajtott városunk fejet hétfőn délelőtt a Thorma János Múzeumban tartott megemlékezésen.
Képgaléria megtekintése (27 db kép)
A múzeumban tartott megemlékezésen a Don-kanyar hőseire emlékezünk Kiskunhalason című műsort tekintették meg a jelenlévők, amelyet a Szilády Áron Református Gimnázium tanulói adtak elő. Tíz magyar zászlóval bevonuló fiatal jelezte a megemlékezés kezdetét, majd a himnusz hangjai szóltak. A sziládys tanulókra épülő zenés-verses megemlékezésen korabeli levél idézeteket, verseket, énekeket hallhatott a közönség, majd a műsorba illesztve Palásti Károly mondott beszédet. A pedagógus többek között a hadtörténészek által feltárt tény-adatokat ismertetetett.
Képgaléria megtekintése (27 db kép)
A hadtörténészek elmondják: a Magyar Honvédséget arra készítették fel, hogy egy Közép-Európában megvívandó fegyveres konfliktusban, hasonló erejű ellenfelekkel szemben meg tudja védeni az országot, s nem arra, hogy a világ legnagyobb hadseregével szemben megoldhatatlan feladatokat vállalva vérezzen el. Elmondják, hogy a Szovjetunió 1943-ban maga mögött tudhatta az USA katonai és anyagi támogatását.
Képgaléria megtekintése (27 db kép)
Elmondják a rettenetes statisztikai adatokat, a 200.000 fős hadsereg veszteségeinek sokféle fajtáját, amit elszenvedtünk: halottakat, sebesültet, hadifoglyokat, az eltűntek sokaságát, mintegy 130.000. főt. Volt köztük honvéd és munkaszolgálatos, tiszt és közlegény, kormányzó helyettes és altiszt. A már említett halasi második világháborús emlékművön kb. 1000 név szerepel. Végső István, Halas XX. századának kutatója szerint 43 áprilisáig 150 halasi veszett oda az orosz hómezőkön – ismertette Palásti Károly. A műsor a Szózattal zárult.
Képgaléria megtekintése (27 db kép)
A múzeumban történt műsort követően a közönség átvonult a Hősök terén álló II. világháborús emlékműhöz, ahol először Fülöp Róbert polgármester az önkormányzat nevében a jegyző és az aljegyző kíséretében helyezett el koszorút az emlékmű talapzatánál. Ezt követően önkormányzati képviselők, intézmények, civilszervezetek vezetői és magánszemélyek helyeztek el mécseseket és a megemlékezés virágait.
Dr. Anders Alexandra segítségével az örökségvédelem jelenéről és jövőjéről beszélgetünk. Megtudhatjuk, hogyan óvhatjuk meg közösen tárgyi és épített emlékeinket, és milyen szerepe van ebben a szakembereknek és a helyi közösségeknek.
